Jól állnak a csehek

Szerző: trademagazin Dátum: 2016. 10. 14. 10:28

Közép-Kelet-Európa és a V-4-ek jelenleg legversenyképesebb és 2015-ben a leggyorsabban fejlődő gazdaságát magáénak tudó Cseh Köztársaság fontos gazdasági és kereskedelmi partnerünk. Míg a cseh piaci agrár- és élelmiszeripari exportunk 2000 és 2015 között mintegy négyszeresére duzzadt, addig importunk megtízszereződött. Mindazonáltal a külkereskedelmi mérlegünk – még most – pozitív.

A magas szinten iparosodott ország zökkenőmentesen integrálódott 2004-et követően az Európai Unió gazdaságába. Ipara, azon belül kiváltképp az autóipara, mély tradíciókkal rendelkezve, a szocialista időkben is relatíve fejlettnek volt mondható. A rendszerváltást követő időszakban a kivásárlások, a privatizáció és a külföldi működőtőke-beáramlás következtében a cseh gazdaság tovább erősödött, meghatározóvá vált a német piaci orientáció. A német gazdasági kapcsolatok most is az export és import legmeghatározóbb szegmensét képezik. Az autóipar az ipari termelés 24%-át adva évi egymillió autót produkál, melynek a 80%-át exportálják.

Kicsi, nyitott, exportorientált


A 10,6 millió lakosú, nálunk valamennyivel kisebb területű (78,9 ezer négyzetkilométernyi) ország 54,8%-a mezőgazdasági művelés alá vont területtel és 34,4%-nyi erdőfelülettel rendelkezik. A magas, 52%-os foglalkoztatási rátával bíró, 6,5%-os munkanélküliségi rátával rendelkező, 5,5 millió foglalkoztatottal működő, viszonylag alacsony, 41,4%-os eladósodottságú, 2015-ben 4,2%-os gazdasági növekedést produkáló országban, hozzánk hasonló módon a nullához közelít (0,3%-os) az inflációs ráta. Az ország versenyképességének és fejlettségének egyik fontos fokmérője szerint a cseh gazdaság 37%-kal magasabb GDP-vel rendelkezik, mint a magyar, és a 31 600 USD/fős fajlagos GDP szerint is a legfejlettebb országok között találjuk a 2004-ben csatlakozott országok között.

A relatíve kicsi, nyitott és exportorientált gazdaságú ország igencsak kárát vallotta a 2008 végén kirobbant pénzügyi, gazdasági világválságnak, ami a gazdaság átmeneti mélyrepüléséhez vezetett. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a nyugat-európai országok recesszióba süllyedő gazdaságai magukkal rántották a cseh gazdaságot (is). Az exportpiacok beszűkülése miatt a gazdasági növekedés megtorpant, majd negatívra váltott. A recesszióból való kilábalás nehézkességét, lassúságát érzékelteti, hogy a GDP visszaesése még 2012–2013-ban is folytatódott. Még 2013-ban is félszázalékos GDP-csökkenés jellemezte a cseh gazdaságot, és csak 2014-ben indult be a regenerálódási folyamat, amikor is 2%-kal bővült a gazdaság.

Gyenge mezőgazdaság, erős élelmiszeripar

A cseh gazdaságon belül a mezőgazdaság mindössze 2,6%-át adja a GDP-nek, ami az ipar fejlettségét nézve nem azt jelenti, hogy gyenge a cseh mezőgazdaság, sőt a kétoldalú termékkereskedelemből kiviláglik, hogy különösen a cseh élelmiszeripar egyes területei tűnnek lényegesen versenyképesebbek a magyarnál. Jelentős lemaradásban vagyunk e tekintetben. Mondhatnánk úgy is, hogy épp itt az ideje a magyar élelmiszeripar rohamléptekkel való fejlesztésének, annak érdekében, hogy növelni tudjuk az exporttermékeink hozzáadottérték-tartalmát, és versenyképesebbé váljunk a kétoldalú élelmiszer-kereskedelemben.

A Cseh Köztársaságba irányuló magyar agrár- és élelmiszeripari export látványosan bővült az utóbbi másfél évtizedben. Hozzá kell azonban tenni azt is, hogy ezalatt a cseh piacról származó termékek importja is dinamizálódott.

Az agrár-külkereskedelmi folyamatok elmúlt másfél évtizednyi alakulásából több megállapítás is adódik. Nevezetesen, míg a cseh piaci agrár- és élelmiszeripari exportunk 2000 és 2015 között mintegy négyszeresére duzzadt, addig a cseh piaci importunk megtízszereződött. Habár a külkereskedelmi mérleg számunkra még most is pozitív, a 2011–2012-es, kimagasló exporttöbblet óta hanyatló tendenciát követ.

Az elmúlt másfél évtized kritikus szakaszát a 2004-es, európai uniós csatlakozás és az azt követő évek kétoldalú külkereskedelmi folyamatai képezik. A külkereskedelmi adatokból egyértelműen kiviláglik, hogy a cseh agrárgazdaság exportképesség tekintetében gyorsabban talpra állt, mint a magyar. Erre utal a 2004-es és a 2005-ös negatív szaldó.

Nő az export, de
az import is

A 2015–2016 első félévi adatok 8,2%-os cseh piaci exportnövekedést mutatnak. Igaz, a cseh piaci agrárimport is közelítőleg ilyen mértékben, 8,7%-kal bővült. Exportunk az előző évi, azonos időszaki 142,2 millió euróról 153,8 millió euróra nőtt, az import pedig 122-ről 132 millió euróra bővült. Az időarányos exporttöbblet 21 millió euró, ami az év második felében, a jó termés bázisán még javulhat.

Exportunkban jelentős bővülés jellemezte ebben az időszakban a hús- és vágási melléktermékek csoportját, ahol 39%-kal nőtt a kivitelünk. Ugyancsak ilyen mértékben bővült a növényi termékek, a különböző ehető készítmények (levesporok, jégkrémek) és a kakaóalapú készítmények, illetve közel ilyen mértékben a zöldségfélék exportja. Negyedével nőtt a tartósított, konzervált zöldségfélék kivitele is. Relatíve magas kiviteli értéken szinten maradt az élelmiszeripari melléktermékek cseh piaci exportja, a baromfi- és egyéb állati zsírok kivitele, az italexport, a gabonaalapú feldolgozott termékek exportja. Mintegy 6%-kal bővült a tejtermékek kivitele, és kiugróan nőtt, mintegy megduplázódott a gyümölcsexportunk, továbbá 72%-kal nőtt a gabonafélék kivitele is.

A cseh piaci importban bővült a hal- és haltermékek, a zöldségfélék, a kávé, teakeverékek, az olajos magvak, gabonaalapú termékek, a különböző ehető készítmények, az élelmiszeripari melléktermékek és az italok behozatala. Az export-import szaldót nézve 2016 első félévében erősebbek voltunk a hús- és hústermékek, a növényi termékek, a gabonafélék, a kávé, tea, fűszerek, az italok tekintetében, valamint a cukor és cukortermékek, a különböző ehető készítmények és az élelmiszeripari melléktermékek, azaz kutya- és macskaeledelek szintjén.

Az exportot meghaladó import jellemezte az élő állatok behozatalát, a hal- és haltermékek, a tejtermékek, a gyümölcsök, a malomipari termékek, a készételek, a gabonaalapú termékek és a tartósított zöldségek termékköreit, látleletet adva a tekintetben, hogy hol versenyképesebb jelenleg a cseh élelmiszeripar, magyarán szólva hova érdemes helyezni a hangsúlyt a mostanában induló, élelmiszeripari fejlesztési programok tekintetében.

Kapcsolódó cikkeink