Joggyakorlat az áfalevonási perekben

A Kúria minden eddiginél átfogóbb dokumentumban részletezi az áfalevonási perekkel kapcsolatos joggyakorlatot, mindez eligazodási alapot adhat a jövőben a vállalkozásoknak az ügyleteik kockázatmentesebb bonyolításához. Az adókijátszó üzleti partnerek kiszűrése még mindig az adózók alapvető érdeke, ezért indokolt a vállalkozásoknak saját belső ellenőrzési eljárásokat bevezetniük.

A Deloitte Legal adóperes szakértője, dr. Harcos Mihály szerint a bíróságok ítélkezési gyakorlata a jövőben az adózók javára mozdulhat el.

Az összefoglaló véleményből kiderül, hogy a megvizsgált adóperek 60 százalékát a NAV nyerte, míg az ügyek 40 százalékában a bíróságok részben vagy egészben helyt adtak az adózók jogorvoslati kérelmének. Kiderül továbbá az is, hogy a legtöbb esetben a NAV azért büntette meg az adózókat, mert az ellenőrzés során nem álltak rendelkezésre az áfalevonást megfelelően alátámasztó dokumentumok. Gyakoriságban ezt követték azok az esetek, amikor a NAV a számlakibocsátónál végzett ellenőrzés alapján tagadta meg a számlabefogadó adózó áfájának levonását, tipikusan azért, mert a számlakibocsátó nem rendelkezett bejelentett alkalmazottakkal vagy a számlázott ügylet teljesítéséhez szükséges eszközökkel. Csupán az összes ügy kis százalékát tették ki azok az esetek, amikor a NAV ténylegesen az adózó adókijátszásban való részvételére alapozta az adólevonási jog megtagadását. Dr. Harcos Mihály továbbá kiemelte:

– Hatékony jogorvoslatot jelent az adózók számára a NAV-határozatokkal szembeni bírósági felülvizsgálat, ugyanakkor változatlan az az adóhatósági és bírósági jogértelmezés, hogy elsősorban az adózóknak kell kiszűrniük maguk közül az adókijátszó üzleti partnereket.

A Kúria elemzéséből kiderül, hogy a bíróságok szerint nem kell a NAV-nak bizonyítania az adózók gondatlanságát vagy rosszhiszeműségét azokban az esetekben, amikor a számlázott ügylet nem valós. Így például nem lehet a kellő körültekintés hiányára hivatkozni olyan esetben, amikor a számlabefogadó a számlán szereplő terméket vagy szolgáltatást valójában nem is vásárolta meg. Ellenben azokban az esetekben, amikor a számlázott ügylet valós, és az ügyletet igazolhatóan a számlát kiállító fél teljesítette, az áfalevonás csak akkor tagadható meg, ha a NAV bizonyítja, hogy a számlát befogadó adózó adókijátszásban vett részt, vagy ilyenre rálátása lehetett.