Jobb lett az anyagi közérzetünk
A magyarok közel fele (46%) úgy véli, jobban áll anyagilag, mint öt évvel korábban, ezzel pedig jócskán rávernek a 37%-os európai átlagra. Globálisan százból 58 fogyasztó fest derűlátóbb képet anyagi helyzetéről, mint 2014-ben. A kontinensen a románok látják legoptimistábban anyagi helyzetük alakulását (61%), míg legborúlátóbban az olaszok nyilatkoztak: bevallásuk szerint csupán 17%-uk él jobban, derült ki a Nielsen, a fogyasztók anyagi percepcióját felmérő, 64 piacon végzett online globális tanulmányából.
A Changing Consumer Prosperity c. globális Nielsen-kutatásból általános optimizmus rajzolódik ki, különösen, ami az ázsiai régiót illeti, itt a fogyasztók 70%-a érzi jobbnak anyagi helyzetét öt évvel korábbihoz képest, de az afrikai (52%) és a latin-amerikai (50%) válaszadók sem panaszkodnak. A fejlett országokban kevésbé pozitív a helyzet: sőt 37%-kal Európa sereghajtó.
A magyarok csupán 2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy pénzét szabadon költheti, ez az európai átlag csupán egyötöde, és jócskán elmarad a globális 15%-tól is. Kényelmesen kijön a pénzéből 100-ból 44 hazai fogyasztó (Európában ez 42%), ám Magyarországon a megkérdezettek több mint felének (54%) csupán az alapvető megélhetésre elég a pénze (Európában ez 48%, a világátlag pedig 32%).
– Érdekesség, hogy bár a fogyasztók stabilabbnak látják anyagi helyzetüket, ehhez nem társul felelőtlen költekezés – mondta Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen Magyarország ügyvezető igazgatója. – A hazai fogyasztók számára, amikor vásárlásra kerül a sor, az ártudatosság – a kedvező ár-érték arány és általában az alacsony árak keresése – továbbra is fontos szempont.
A pénztöbbletből leginkább a kiskereskedelem profitált: 100-ból 42 magyar fogyasztó, saját bevallása szerint, többet költ élelmiszerre, mint öt évvel ezelőtt. Háztartási vegyi árura és kozmetikumokra közel harmadannyian fordítanak több pénzt. Ezenfelül több megy el a rezsire, és drágábbnak érezzük a lakbérre/jelzálogkölcsönre fordított összeget is. //
Kapcsolódó cikkeink
Bezuhant a magyar import és export is márciusban
Március hónapban komoly visszaesést szenvedett a magyar export és import…
Tovább olvasom >A friss spenót külkereskedelmi egyenlege negatív volt 2023-ban
Magyarországon a spenót az egyik legkorábbi szabadföldi zöldségféle. A KSH…
Tovább olvasom >KSH: februárban 1,7 milliárd euró volt a termék-külkereskedelmi többlet
2024. februárban a kivitel volumene 3,4 százalékkal haladta meg, a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Idén is gazdára várnak a Green Pledge védjegyek
Felelősen a tiszta kommunikációért Az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT), a…
Tovább olvasom >A Tesco Magyarország a kihívások ellenére is optimista a jövőt illetően
A kiskereskedelmi szektor jelenlegi helyzetéről és a közeljövőben várható trendekről…
Tovább olvasom >Az alkoholmentes sörökre és a prémium kategóriára fókuszál a magyar sörpiac
A magyar sörpiac jelentős változásokat mutat az alkoholmentes és a…
Tovább olvasom >