Jobb kedvűek a fogyasztók, de azért spórolnak is
Nagyobb lett a magyar fogyasztók költési kedve az idei első negyedévben a tavalyi negyedik negyedévhez képest. Ezt tükrözi, hogy a magyar fogyasztók bizalmi indexe három ponttal, 57-re nőtt negyedéves összehasonlításban.
Miután ön fedezte megélhetési költségeit, megmaradó pénzéből mire költ?
Földrészünk harmincegy felmért országa közül Magyarország ahhoz a hathoz tartozik, ahol szabadon elkölthető pénzükből legtöbben hitelüket, kölcsönüket törlesztik.Törökországban 42 százalék mondta ezt, majd Románia, Görögország, Bulgária, Horvátország következik, és végül Magyarország, 25 százalékos mutatóval. (Nálunk a negyedik negyedévben még 27 százalék fizetett vissza hitelt a pénzéből.)
A magyarok további költési céljai között a lakás felújítása, berendezése dominál (24%), melyet a nyaralás/üdülés követ (22%), majd az új ruha vásárlása és az otthonon kívüli szórakozás (21-21%).
Utána a sorrend: új technológiát képviselő eszközök vásárlása (17%), befektetések nyugdíjalapba (6%), részvénybe vagy valamilyen alapba (5%). További 1% nem tudja.
„Mivel csökkentek az olajárak, az amerikai és az európai fogyasztók, illetve az olajimportőr országok fogyasztói választhatnak, hogy kiadják-e pénzüket, vagy félreteszik” – állapítja meg Louise Keely, a Nielsen szenior alelnöke és a Kereslet Intézet (Demand Institute) elnöke. „A 2015 eleji adatok azt mutatják, hogy a fogyasztók nem költik el mindazt, amijük van. A megtakarítások és befektetések trendjei szerint a fogyasztók ugyan világszerte jobb kedvűek, mint néhány évvel ezelőtt, de azért fontosnak tartják, hogy felkészüljenek a jövőre.”
Szavai Magyarországra is érvényesek. Hazánkban a válaszadók 32 százaléka tesz félre pénzéből. Arányuk 7 százalékponttal nagyobb, mint a negyedik negyedévben.
A magyar fogyasztók jobb kedvét az is indokolja, hogy amíg a negyedik negyedévben, miután gondoskodott megélhetéséről, még 33 százalékuknak nem maradt szabadon elkölthető pénze, arányuk az első negyedévben 27 százalékra csökkent
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Magyarországon évente mintegy kétmillió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik
Az indokolatlan fogyasztás környezeti veszélyeire és a hulladékok újrahasznosításának fontosságára…
Tovább olvasom >„Kukába az élelmiszerpazarlással” – plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja
A Fenntarthatósági Témahét alkalmából „Kukába az élelmiszerpazarlással” címmel indít plakáttervező…
Tovább olvasom >Nem biztos, hogy a papírcsomagolás a legjobb
A csomagolások környezeti hatásai egyre nagyobb figyelmet kapnak a fenntarthatóság…
Tovább olvasom >