Jó szájízzel

Március 26-án bezárta kapuit a világ három legnagyobb
élelmiszer- és vendéglátó-ipari szakkiállításainak egyike,
a barcelonai Alimentaria. A rendezvény még az előzetes várakozásokhoz
képest is rendkívül sikeres volt, hiszen a rendezőknek egy olyan
időszakban sikerült irigylésre méltó eredményeket produkálniuk, amikor
a recesszió a világ vásárszervező cégeit is keményen sújtja.Az évtized végére nyilvánvalóvá vált, hogy Barcelonát nemcsak a világ legszebb városai, de legrangosabb vásárvárosai között is számon tarthatjuk. Kétévente ebben az időszakban egyre több – Spanyolország és a világ minden tájáról érkező – sötét öltönyös üzletemberrel telnek meg a 4-5 csillagos szállodák. Az Alimentaria jó néhány éve kinőtte már a Barcelona központjában álló „kisebbik” kiállítási központot, és kiköltözött a város nyugati szélén épített, új Fira de Barcelona’s Gran Via venue vásárcentrumba. Ez nem egyszerűen nagyobb, korszerűbb vásárterületet jelent,
hanem a látogatók fogadásának 21. századi módját is. Az egymástól távolabb fekvő pavilonok például a nagy repülőtereken megszokottakhoz hasonló mozgójárdákkal vannak összekötve, a megpihenni vágyókat pedig műfűvel borított nyitott dohányzóteraszok várják.

Több mint 140 ezer látogató

A méretek érzékeltetése miatt beszéljünk az egyébként talán száraznak tűnő adatokról is: az Alimentaria 2010 szakkiállításon mintegy 100 000 négyzetméteren
közel 4000 kiállító várta a látogatókat. Méltatlan lenne az adatokat a magyar piacon messze a legnagyobb Foodapest számaival összehasonlítani, de annyit mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a számunkra leghízelgőbb arány a kiállítási terület összehasonlításával mérhető, hiszen az Barcelonában alig hatszor nagyobb, mint a miénk. A kiállítás ötnapos nyitva tartása során több mint 140 ezer
látogató tekintette meg a standokat – ez 8 százalékkal több, mint amit a szervezők előre jelezni mertek.

Ami igazán elgondolkodtató, az mindenekelőtt a külföldi látogatók (és nem utolsósorban kiállítók) nagy száma. 36 ezer vendég másfélszáz országból – igazán meggyőző adatok! A választ feltehetően ott kell keresnünk, hogy Spanyolországban az élelmiszer-ipari ágazat jövőjét, a gazdasági krízisből kivezető utat a kereskedelem globalizálódásában látják. A kiállítást rendező Fiera de Barcelona cég igényes, és ma
már állítható: hatásos promóciós kampányokat folytatott otthon és külföldön egyaránt, példásan együttműködve a városi és tartományi hatóságokkal, valamint a kamarákkal és szövetségekkel. Profi szervező és kommunikációs munkát végeztek, jelentős (és folyamatos) sajtókampányt irányítottak – igaz, mindehhez a korábbiakhoz képest 30 százalékkal megemelt költségkeret állt rendelkezésükre.
A kiállítás ideje alatt a különféle szakmai programok mellett élelmiszer-ipari üzletemberek számára szerveztek találkozókat, ahol a részvevőknek lehetőségük
nyílt határokon átívelő üzleti kapcsolatok kiépítésére, de tárgyalhattak akár nemzetközi kutatási együttműködésekről, vagy éppen a meglévő kutatások eredményeire alapozott közös munkáról is. A spanyol élelmiszer-ipari és kereskedelmi szövetségek előzetes adatai szerint csak a kísérőrendezvényekként
szervezett konferenciákon 8000 kétoldalú és számos többoldalú üzleti megbeszélés zajlott.

Középpontban a márkák

A Fiera de Barcelona igazgatója, Josep Luís Bonet a sikert a komoly, kétéves előkészítő munkával is magyarázta, szerinte az Alimentaria 2010 az élelmiszeripar növekvő gazdasági jelentőségét bizonyította, és optimista jövőképet vetített a szakma
képviselői elé. A rendezvény deklarált célja a márkák és a márkaépítés előmozdítása volt. A brandek jelentik az értéket, a megbízhatóságot, a minőséget, a fejlődést – ez
volt a kiállítás alapgondolata. Mindeközben a szervezők nagy figyelmet szenteltek a stratégiai területek patronálásának is. Ennek megfelelően az élelmiszeripart szektorokra bontották, így az Alimentariat különböző területek szakkiállításának
gyűjtőrendezvényeként pozicionálták.

Ezek közül a legtöbb újdonságot talán a külön pavilonban megrendezett „Innoval
2010 – A tudás színei” hozta, amelyen, nevének megfelelően, az iparág legérdekesebb újdonságait mutatták be az alkoholmentes bortól a sajtos csokoládéig. Ennek keretei között foglalkoztak a jövővásárlási élményének témájával is: milyen lesz a holnap élelmiszerboltja a vásárló ésaz eladó perspektívájából, olyan területeket vizsgálva, mint a termékhez és az azzal kapcsolatos információhoz való hozzáférés, a vásárlóidő kihasználhatósága, a biztonság és a fenntarthatóság elemei. A diéta megreformálásától a konyhai színekig
Bár egy magyar mezőgazdasági szakember szemével talán lenyűgözőbbnek tűnhetett az Ibériai-félsziget minden tájáról felvonultatott sonkahegyeket bemutató (és gyakran kóstoltató) Intercarn, de az Alimentaria igazi attrakciója mégis inkább a 25 ezer négyzetméteres Intervin volt, ahol az ország valószínűleg minden jelentősebb
szakmai vállalkozása a kiállítástervezés Gaudijainak remekbe szabott standjain mutatta be legjobb (és legjobban marketingelt) borait, pezsgőit, és más, szőlő alapú termékeit.

A Nemzetközi Élelmiszer Fórumon belül a Mediterrán Diéta Konferencia vonzotta
a legtöbb érdeklődőt. Itt komoly vitákat folytattak az ismert diétamodellekről és az azokban ajánlott élelmiszerfajtákról. A tradicionális dietetikai élelmiszerpiramis megreformálása került a tanácskozás középpontjába. A BCNVanguardia elnevezésű gasztronómia konferencia során a világ élvonalába tartozó spanyol séfek mutatták
be a részvevők között osztogatott kóstolók segítségével elképzeléseiket a színek alkalmazásáról a konyhában – ez volt ugyanis ennek a rendezvénynek az alapmotívuma. Itt jelentette be Ferran Adria a Harvard egyetem és egy katalán alapítvány együttműködési megállapodását is, amelynek keretei között ismert spanyol szakácsok fognak kurzusokat tartani az ismert oktatási intézményben. Nem
csak vendéglátós szemszögből volt érdekes ugyanakkor a Restaurama hétezer négyzetmétere, és a „hozzá tartozó” kísérőrendezvény, a Nemzetközi Gasztronómiai
Konferencia.

Nemzetközi Pavilon – nélkülünk

Bár az Alimentaria szervezői kiemelt feladatként kezelik az új EU-tagországokkal,
köztük hazánkkal folytatott kereskedelem fejlesztését, a magyar részvétel a kiállításon sajnos jóval szerényebb volt, mint két évvel ezelőtt. Igaz, akkor az AMC közreműködésével jutott el 15 hazai cég a kiállításra. Ezúttal a Nemzetközi Pavilonban
hiába kerestük Magyarország nevét. Két magyar kiállító standjával találkoztunk a tematikus pavilonokban: a világszínvonalú csomagolástechnikájáról is híres Hungerit 18 négyzetméteren mutatta be termékeit, a Pickinfo Kft. pedig 9 négyzetméteren egy rendkívül egyszerű, könnyen felállítható kartonpapírstandot, valamint egy kreatív és praktikus reklámajándékfajtát. Mindkét cég munkatársai már a kiállítás első felében több üzleti érdeklődőről számoltak be.