Jó formába lendült az élelmiszer-kiskereskedelem

Élelmiszer-kiskereskedelmünk mennyiségi eladásának öt éven át tartó negatív trendjei után idén újra növekedést regisztrálhatott a Nielsen Kiskereskedelmi Indexe. Az emelkedésnek nemcsak a ténye figyelemre méltó, hanem a mértéke is.

Legutóbb az előző évhez képest a pénzügyi válság kirobbanásának évében, 2008-ban adtak el nagyobb mennyiségben élelmiszert, háztartási vegyi árut és kozmetikumot a hazai boltokban.

Sőt, 2010-ben nemcsak mennyiség, hanem érték szempontjából is csökkent az élelmiszer-kiskereskedelem bevétele; 1,5 százalékkal, az egy évvel korábbival szemben.

Dobogós helyen a növekedés mértékével

Ha csak a mennyiséget nézzük, idén az első negyedév során 1,6 százalék pluszt mértünk a Nielsen által mért élelmiszer, háztartási vegyi áru és kozmetikum kategóriáinál, a tavalyi hasonló időszakkal szemben. A második negyedévben pedig 4,2 százalékot(!), múlt év április–júniushoz viszonyítva.

Ezzel egy időben, értéket tekintve 3,5 százalékos bővülést jelez az első negyedévi, majd 6,4 százalékost a második negyedévi mutató Magyarországon.

Trendjeink olyan jók, hogy a huszonegy vizsgált európai ország mezőnyében dobogós helyen állunk a második negyedévi adatok alapján. Átlag 1,6 százalékkal adtak el több FMCG-terméket a huszonegy piacon 2014. április–júniusban, mint a tavalyi hasonló periódus során. Ebből az átlagból 4 százalék körüli mutatókkal négy piac emelkedik ki: a növekedés üteme Törökországban a legnagyobb, megelőzve Magyarországot, Norvégiát és Belgiumot.

Érték szempontjából a vizsgált országok élelmiszer-kiskereskedelme átlag 3,8 százalékkal növelte bevételeit. Ezt az átlagot legjobban a 12,7 százalékos török ráta haladja meg. Ez azonban csak látszólag nagy szám, mivel ugyanakkor a fogyasztói árak átlag 8,8 százalékkal emelkedtek.

Utána 6 százalék körüli növekedéssel újra Magyarország, Norvégia és Belgium a sorrend. A három országban az átlagos áremelkedés sorrendben 2,2-1,8-2,0 százalékos mértéke is közel áll egymáshoz.

Meglepő módon három nyugat-európai országban is csökkent az eladott FMCG-termékek mennyisége: Írországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban.

Érték szempontjából szintén három országban negatív a második negyedévi trend: Írországban, Finnországban és Görögországban.

Honnan jön a hazai élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának jelentős növekedése, amely európai összehasonlításban is figyelemre méltó?

Ha a 2013. december – 2014. május között eltelt hat hónapot nézzük, akkor a Nielsen által mért kilencven élelmiszer-kategória mintegy 720 milliárdos forgalmat bonyolított le; 5 százalékkal többet, mint az előző hasonló periódusban.

Ásványvíz, gyümölcslé,
táblás csokoládé

Mennyiség szempontjából szintén plusz 5 százalék a trend. Ezt az átlagot a legnagyobb forgalmú tíz kategória közül háromnak is meghaladja a mutatója: ásványvízből 8 százalékkal adtak el többet, egyik december–májusi periódusról a másikra. Gyümölcsléből és táblás csokoládéból 7-7 százalék többleteladást regisztráltunk.

A két számjegyű mennyiségi növekedést elért kategóriák közül említést érdemel a praliné, energia- és sportital, valamint a jegestea egyaránt 11 százalékos mutatója mellett a chips plusz 18 és a hűtött desszert plusz 12 százaléka.

Növekszik a fogyasztók bizalma

Ha a növekedés fenntarthatóságát nézzük, derűlátásra ad okot többek között, hogy immár több mint egy éve növekszik a magyar fogyasztók bizalma. Folyamatosan, negyedévről negyedévre ezt igazolják felméréseink.

Három különböző kérdésre kapott válaszokból, negyedévenként állítjuk össze a Nielsen fogyasztói bizalmi indexét, immár hatvan országban.

A második negyedévi növekedés motorja, hogy javult a magyar fogyasztók vásárlási kedve. A jelenlegi időszakot, figyelembe véve az árakat és saját pénzügyi helyzetét, a magyar megkérdezettek 15 százaléka látja kisebb-nagyobb mértékben megfelelőnek arra, hogy megvásárolja, amit szeretne, vagy amire szüksége van. Ez a mutató 3 százalékponttal nagyobb, mint az előző negyedévi felmérés során.

Az index három összetevője közül legpozitívabban személyes pénzügyi helyzetüket ítélik meg a felmérésben részt vett magyar fogyasztók; 22 százalékuk tekint inkább derűlátóan az előttünk álló tizenkét hónapra, személyes pénzügyi helyzete szempontjából. Ez az arány szintén 3 százalékponttal javult, az első negyedévhez képest. n

Az index harmadik alkotóelemével, a munkahelyi kilátásokkal kapcsolatban is kedvezőbb lett valamelyest a hangulat.

Eladásösztönzés, márkaépítés több tévéreklámmal

Fontos szerepet játszik a növekedés fenntarthatóságában az érdekében az eladás­ösztönzés és a márkák építése – a Nielsen kompetenciája a tévéreklámok mérése is. Az első félévi adatok azt bizonyítják, hogy a piaci szereplők jóval aktívabbak, mint az előző évek során.

Élelmiszerek tévéreklámjára 28 százalékkal többet költöttek a vállalatok idén az első félévben, mint a tavalyi azonos időszakban. Így listaáron (kedvezmények nélkül) mintegy 63 milliárd forintot regisztrált a Nielsen Közönségmérés Kft. A valós költés ennél lényegesen alacsonyabb lehet, mivel a televíziós társaságok különböző mértékű kedvezményeket adnak a hirdetőknek.

Háztartási vegyi áru és kozmetikum tévéreklámjainak listaáras költése 1 százalékkal emelkedett, megközelítve a 60 milliárd forintot az idei első hat hónapban.