Jó évkezdet – bizonytalan folytatás

A magyar gazdaság fontosabb ágazatainak növekedése 2019 első két hónapjában a tavalyihoz képest még gyorsult is, de a hazai gazdasági várakozások áprilisban már kétéves mélypontjukra kerültek. Az infláció gyorsul, a forint gyenge, a lakossági állampapírok kamatai már emelkednek.

Udvardi Attila
kutatásvezető
GKI

A különböző nemzetközi növekedési előrejelzések az EU egyre lassúbb 2019. évi fejlődését valószínűsítik. Idén a német növekedés már várhatóan csak 0,5–1% körül lesz, ami rossz hír a magyar export számára. Fékeződni fog, bár még gyors lesz a beruházások és a fogyasztás itthoni bővülése is, így az év során a GDP érdemi, a tavalyi 4,9%-ról 3,5% körülire csökkenése várható. 2019-re a kormány 3,9%-os, az MNB 3,8%-os növekedést vár, a piaci konszenzus 3,6%.

Az első két hónapban az ipari termelés 5,2%-kal (tavaly éves átlagban 3,6%-kal), a kiskereskedelmi forgalom 6,9%-kal (tavaly 6%-kal), az építőipari termelés pedig egyenesen 39%-kal (tavaly 22%-kal) bővült. Gyorsult a kivitel bővülése, az import/export olló pedig 1,4 százalékponttal szűkült. Ezek az egész évben várhatónál lényegesen kedvezőbb adatok. Idén az EU-transzferek tovább emelkednek, de már csak 7% körüli beruházásnövekedést alapoznak meg. A lassulásra utal, hogy az építőipar szerződésállománya február végén már mindössze 2,6%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ráadásul az eddigi aszály miatt egyelőre rosszak a mezőgazdaság kilátásai.

Tavaly a bruttó bérek növekedése lassan, de folyamatosan csökkent, az infláció pedig tendenciájában emelkedett, így a reálkeresetek a 2017. évi 10% feletti ütemről 2018-ban 8% körülire fékeződtek. Idén 5,5-6%-os dinamika várható. Ősszel a kormány által prognosztizáltnál gyorsabb infláció miatt várhatóan mintegy 0,5%-os nyugdíjemelésre kerül sor. A fogyasztás bővülését a gyors béremelkedés mellett támogatja az erős fogyasztói bizalom és a hitelezési expanzió. A fogyasztás tavalyi 4,6%-os bővülése azonban idén 4% körülire lassulhat.

Az év elején az elsődleges (valódi hazai) munkaerőpiacon dolgozók száma az egy évvel korábbinál 80 ezerrel több volt, a közmunkások száma mintegy 40 ezerrel csökkent, a külföldön dolgozóké 15 ezerrel emelkedett. A 3,6%-os munkanélküliségi ráta kissé kedvezőbb az egy évvel korábbinál, a közmunkásokkal együtt is alacsonyabb az EU-átlagnál, azonban immár háromnegyed éve stagnál.

A magyar infláció az egyik legmagasabb az EU-ban (hasonlóan az ugyancsak látványos béremelkedést felmutató Romániához), a maginfláció pedig márciusban már elérte a 3,8%-ot. A GKI az év során elkerülhetetlennek tartja a hazai monetáris kondíciók szigorítását. Első lépésként a jegybank március végén 10 bázisponttal emelte egynapos betéti rátáját, azonban alapvetően a változatlanul laza monetáris politika mellett tett hitet. Ennek következtében a forint jelentősen gyengült. Ugyanakkor az Államadósság Kezelő Központ kedvezőbb kamatozású állampapírokat bocsát ki, ami közvetve monetáris szigorítást jelent. Az infláció gyorsulása és tovább gyengülő forint esetén lehetséges, hogy az MNB alapkamat-emelést is végrehajt az év során. 2019 végén az alapkamat 1-1,15%-ra emelkedhet.

A magyar gazdaság külső egyensúlyára vonatkozó adatokat az MNB jelentősen korrigálta. A folyó fizetési mérleg többlete 2018-ban – az erős belső kereslet miatt – a GDP 0,5%-ára csökkent, ilyen alacsony szintre 2011 óta nem volt példa. Mivel a folyamatok jellege változatlan, idén elfogyhat a többlet, sőt deficit is kialakulhat. Ugyanakkor emelkedhet a beérkező EU-transzferek összege.