Jó borok, nyomasztó mellékízek!

Frittmann János
társtulajdonos
Frittmann Borászat

Az idei évben a szüret az előző évekhez képest később kezdődött – mondja el Frittmann János, a Frittmann Borászat társtulajdonosa, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke –, vagyis a régi hagyományos időben. Viszont augusztus 20. után brutális meleg jött, és szinte robbanásszerűen értek a szőlőfajták egymás után, amit feldolgozó kapacitással szinte lehetetlen volt lekövetni. A korai fajták szerintem nagyon nagy minőségben kerültek a pincébe (jó alkohol, sav arányban) a későbbi fajtáknál lehet, hogy magas lesz az alkohol. Irsai, cserszegi, generosa és a korai rozék nagyon nagy minőségűek.

Az infláció a forgalomra nem hatott negatívan, viszont az input anyagok árai, a munkabérköltségek elszálltak, a bor árát viszont megközelítően sem lehetett emelni.

Az értékesítési csatornáink az előző éveknek megfelelően alakultak, ha az árainkban az inputanyag-áremeléseknek az árait érvényesíteni tudnánk, akkor teljesen elégedettek lennénk.

Koch Csaba
tulajdonos
Koch Borászat

– A hosszú hűvös tavasz, a csapadékos nyár miatt sok problémám lett a szőlők mennyiségével és minőségével – árulja el Koch Csaba, a Koch Borászat tulajdonosa, a Magyar Bor Akadémia elnöke. – Nagyon szépek lesznek az Irsaik és a Cserszegi fűszeresek, még megfelelő minőség lesz a chardonnay-k esetében. Rozéból lesznek szép tételek, mivel korán szedik rozénak a kék szőlőket – ezek most jó minőséget adnak. A középérésűek, mint a kékfrankos, kérdésesek, a késői fajták esetében nem lesz kimagasló az évjárat.

Az ágazat túl sok szereplős, és a kiszolgáltatottsága miatt a kereskedelemmel szemben nagyon nehéz helyzetben van, a fogyasztói árak növekedését a kereskedelem fölözi le! A szőlőárak évek óta stagnálnak, így pár éven belül várható bizonyos fajták termelésének visszaszorulása.

A termelők megpróbálják az alternatív értékesítési csatornákat is működtetni (webes is közvetlen értékesítés), optimalizálni és költséghatékonnyá tenni a szállításokat, de a kiskereskedelmi láncok költségoptimalizálása miatt ez is egyre nehezebb, hisz az új tételek és új termelők megjelenése folyamatos kínálati többletet jelent, ezzel szemben a kereskedelem csökkenteni próbálja a polci szortimentet és a raktárkészleteit.

A hosszú hűvös tavasz, a csapadékos nyár sok fajtának nem kedvezett

Márkaépítés

Forczek Zsolt
belkereskedelmi igazgató
Csányi Pincészet

– Nagyon ígéretesnek látjuk az idei évet – szögezi le Forczek Zsolt, a Csányi Pincészet belkereskedelmi igazgatója. – Ettől az évtől egy újfajta megközelítéssel készítjük el a vörösborainkat, amitől sokkal dzsúszosabb, finomabb tanninszerkezetű, gyümölcsösebb vöröseket várunk. Mindegyik fajtából a maximumot igyekezzük kihozni.

Az elmúlt időszak inflációs válsága jelentős extra terheket rótt az ágazat szereplőire. A költségek folyamatos növekedése egyelőre csak részben reflektálódik a fogyasztói árakban – a piac szereplői úgy igyekeznek megőrizni a versenyképességüket, hogy költségeik növekedését csak részben érvényesítik az áraikban. Ez mindenkit arra kényszerít, hogy tovább fokozza működési hatékonyságát, és ár-, illetve minőségi célkitűzéseit figyelembe véve pontosan definiálja, mely szegmensekben tud hosszú távon versenyképes maradni.

Arra törekszünk, hogy folyamatosan javítsunk a boraink minőségén, ezért az elmúlt években számos változtatást, technológiai fejlesztést eszközöltünk. Emiatt önköltségünk jelentősen emelkedett, így az erősödő versenykörnyezetben nekünk is fokozódó figyelmet és kontrollt kell helyeznünk a költséghatékonyságunk javítására.

Az elmúlt évben a diszkont csatornában értünk el kiugró forgalmi növekedést, a sikeres saját márkás együttműködéseknek, kiváló ár-érték arányú boraink jó teljesítményének és új, partnerspecifikus termékfejlesztéseinknek köszönhetően. A Teleki márka közelgő újrapozicionálásával nagyobb hangsúlyt helyezünk a márkaépítésre és e csatornákban a márkázott forgalmi lehetőségeink maximalizálására.

Eszterbauer
János
tulajdonos
Eszterbauer Borászat

– Növényvédelmi szempontból nehéz év a 2023-as – mutat rá Eszterbauer János, az Eszterbauer Borászat tulajdonosa –, gombabetegségek, peronoszpóra és lisztharmat folyamatosan támadták az ültetvényeket. Bio művelésben különösen nehéz volt megvédeni a szőlőket.

Sajnos, a borpiac nem a legjobb időszakát éli, világszerte, így hazánkban is csökken a fogyasztás. Mindemellett a jelentős költségnövekedés szinte megoldhatatlan helyzet elé állítja a borászokat. Vörösborok tekintetében jelentős a túlkínálat, ennél fogva az egészségesnél nagyobb a konkurenciaharc, ami tovább nehezíti árainkba beépíteni a költségnövekedést. Másik jelenség, hogy a fehér fajták, különösen a bubis borok és pezsgők felé fordult a fogyasztás. Ez Szekszárdnak nem túl kedvező, hiszen mi elsősorban a vörösborok hazája vagyunk.

Az áruházláncok döntő borpiaci szereplőkké váltak, a COVID- és az azt követő időszakban tovább erősödött a borpiaci részesedésük. Tapasztalataink szerint kedvező a velük történő együttműködés, bár az értékesítés növelésére kevés esély adódik, de az üzletmenet viszonylag jól tervezhető és kiszámítható.

Több jó bor, kevesebb fogyasztó

Keresztury Éva
társtulajdonos
Hilltop Neszmély

– Nagyon komplex, illatos, gazdag borokat várunk a hűvösebb tavaszban és nyárban érett szőlőkből – értékel Keresztury Éva, a Hilltop Neszmély Zrt. társtulajdonosa. – A Sauvignon Blanc és a muskotályos fajták, valamint a Merlot tündököl idén.

Nagyon kevéssé nyitott a piac a költségek továbbgyűrűztetésére, csökkenő borfogyasztás mellett nem csoda, hogy harapófogóba kerültünk, a forgalmi számaink emiatt visszaesést mutatnak. Értékesítésünkben sajnos az akcióban rendelt termékek aránya egyre nagyobb. Termékfejlesztésen viszont, a fiatal nemzedék rabul ejtése érdekében, vevőinkkel közösen gondolkodunk.

Molnár Csaba
tulajdonos
Molnár Családi Borászat

– A 2023-as évben a sok csapadéknak köszönhetően a szőlőfürtök szépen teltek – véli Molnár Csaba, a Molnár Családi Borászat tulajdonosa –, és annak ellenére, hogy a gombabetegségek és a vadkár ellen idén is napi harcot vívtunk, egészséges a termés. Fajtajellegnek megfelelő hozamra számítunk, erős íz- és illatjegyekkel.

Kis családi birtok vagyunk, érzékenyen érint bennünket az inflációs válság, a költségek növekedése, például a növényvédő szerek és az üzemanyag árának drasztikus emelkedése. Természetesen mi is megérezzük, hogy egyre kisebb az átlagfogyasztói kosár, éppen ezért nagyobb mértékű áremeléshez egyelőre nem szeretnénk folyamodni.

2023-ban csatlakoztunk a Tagyon-hegyi Nyitott Pincék programsorozathoz, így értékesítési csatornánk bővült a helyben fogyasztás lehetőségével. Fontosnak tartjuk, hogy boraink olyan kereskedelmi egységekben legyenek elérhetőek, melyek a helyi kistermelői értékek szem előtt tartásával a hazai előállítású termékek értékesítését preferálják.

Szittnyai Zalán
borszakértő
Zwack Izabella
Borkereskedés

– Az utóbbi időszakban a turizmus megerősödése érződik – állítja Szittnyai Zalán, a Zwack Izabella Borkereskedés borszakértője –, mindez a belvárosi éttermek borforgalmában is látható. Mivel a Zwack Izabella Borkereskedés elsősorban budapesti gasztropartnerekkel dolgozik, a pozitív eladások érzékelhetők. Mivel minden költség emelkedett, a csomagolás, a palackok, a címke költségei is nőttek, amit a borászatok áremelésben fejeznek ki, így mi is kénytelenek vagyunk követni a folyamatot, majd pedig a gasztronómiai értékesítésben is növekszik az ár.

Az elmúlt években egyre sikeresebb az együttműködésünk a kiskereskedelmi láncokkal, egyre több borászat egyre több tételét tudjuk megjeleníteni. Fontos pillér a borkereskedés életében a kiskereskedelmi értékesítés.

Célcsoportok és megközelítések

– A fiatal borfogyasztók is nagyon fontosak számunkra – emeli ki Frittmann János –, mivel az elmúlt 20-25 évben pont az hozta meg a piaci sikert számunkra, hogy nekik tudtunk olyan borokat kínálni, amit szívesen fogyasztottak. Ma ők a legaktívabb vásárlók, így velük továbbra is próbáljuk a kapcsolatot tartani. Úgy gondolom, a fajtakörünk ezeknek a céloknak megfelelő. Az üveges borok mellett kezdenek teret nyerni a bag-in-box borok. A leginnovatívabb fejlesztésünk a címkék arculatának átalakítása volt, a fiatalok ízlésének, igényeinek figyelembevételével.

Januártól az üvegvisszaváltási rendszer az eredeti tervek szerint történne, az katasztrófa lenne az ágazat számára – megcsinálhatatlan. Mint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának az elnöke, több soron tárgyaltam a MOHU-val és a kormányzati szervekkel, bízom benne, hogy olyan megoldás fog születni, ami nem teszi tönkre az ágazatot, mert így is hatalmas gondokkal küzd egész Európa.

A HNT szakmaközi szervezetként az egész borágazatot képviseli, de persze tudjuk, hogy olyan marketinget szinte lehetetlen csinálni, amivel mindenki elégedett – azt el kellene érni, hogy a borfogyasztás ne csökkenjen, és elinduljon a magyar és nemzetközi piacon a magyar borok árainak emelkedése.

– Folyamatosan próbálunk innovatív termékekkel megjelenni – hangsúlyozza Koch Csaba –, és a sikeres termékek eladását és termelését fokozni. Bioborászatot építettünk, és jövő évtől alkoholcsökkentett borokkal is megpróbálunk piacot építeni.

A januártól bevezetésre kerülő üvegvisszaváltási rendszer és az új jelölési szabályok óriási problémát jelentenek az ágazatnak, hisz a minőségi bor az egyetlen olyan termék, amelyet tételenként külön kell minősíteni, így külön jelölést is elnevezést kapnak az egyes tételek. A nyilvántartás, az engedélyezés (címkék jóváhagyásra) szinte megoldhatatlan, és teljes mértékben életszerűtlen feladatok elé állítja a termelőket.

A borászatban minden egyes tétel más, friss gyümölcsös borok esetében létfontosságú az azonnali piacra jutás, a komoly tételek esetében több év vagy évtized a forgalomba kerülés és a forgalomban maradás! Még a nagyobb termelőknek is vannak olyan kis palackszámú tételei, amelyek esetében szinte elképzelhetetlen procedúra a címke külön engedélyeztetése, mindennemű nyilvántartása. Magyarországon több mint 1000 borászat készít évente nagyjából 30-40 000 tétel bort, amelyet külön jelöléssel hoz forgalomba. Ki fogja ezt a rengeteg bemutatandó tételt elfogadni, kiadni a határozatokat, meg a többi feladatot elvégezni?

– Itthon, a magyar borkultúrában jellemző az elitizmus – állítja Forczek Zsolt. – A laikus fiatal fogyasztók próbálnak felzárkózni, elolvasni a címkét, vagy másokat hallgatni a borokról. Nem jönnek zavarba, ha új terméket látnak a polcon. Ösztönöznek minket az innovációk, akár a szokatlan koncepciók folyamatos keresésére. A témát unikálisan közelítik meg, így fontosnak tartjuk az alternatív kiszerelések szerepét is a szortimentben. A bag in boxok előnye, hogy könnyen szállítható és bárhol fogyasztható.

Pincészetünk személyesen is részt vesz számos közös marketingtevékenységben.

Az új hulladékgazdálkodási irányelvhez igazított hazai jogszabály-módosítások és az említett változtatások sajnos ismételten nagyon komoly extra terheket jelentenek a piac szereplői számára. Jelenleg komoly üzletági és forgalmi rizikót látunk a fentiekben, és időzítési szempontból hatalmas kihívásnak tekintjük az átállás lemenedzselését.

Közelebb a fogyasztóhoz

– Nagy kérdés – érvel Eszterbauer János –, hogy lehet a bort mint alkoholos terméket kedvelhetővé tenni a fiatalabb generáció számára. Megütközöm azon, ha az egészséges életmódot hirdetők a bort minden egyéb alkoholos tartalmú itallal, gyakran a káros tudatmódosító szerekkel egy szinten emlegetik.

Természetesen fontos a fajtakör, a kiszerelés, termékfejlesztésként akár az alkoholmentes bor is szóba jöhet, de szerintem ehhez mindenképpen az kell, hogy már az alapoktatásban hangsúlyozott és pozitív szerepet kapjon.

Még nem ismerjük teljes egészében az új szabályozókat, de amit tudunk róla, az elég ahhoz, hogy megállapítsuk, a bürokrácia ezzel együtt már olyan méreteket ölt, ami bizony sokaknak veszi a kedvét a borászkodástól.

Több borászközösségnek tagja vagyok: Szekszárdi Borászok Céhe, Szekszárd Borvidék Kft., Pannon Bormíves Céh, Magyar Borakadémia, Vindependent: mindannyian a magyar bor felemelkedéséért küzdenek, több-kevesebb eredményességgel. Sajnos, nem egyszerű mindenki által támogatható célokat találni.

A borászok általában nyitott, egymással baráti viszonyt ápoló személyek, de szakmai és marketingcélok tekintetében megosztottak, mindenki egy kicsit másként gondolja, merre van az előre. Mindig vannak új fejlemények a közösségépítésben, az eredményre vezető célok keresésében.

– Az aromakörös koncepcióval közelebb hozhatjuk a fiatal fogyasztókat a borhoz, a saját ízlésük és preferenciáik megértéséhez – véli Keresztury Éva.

A januártól kötelező új üvegvisszaváltási rendszer, illetve a címkézési szabályok megváltozása végzetes pofon a borszakmának, az ezáltal várható legalább 100 Ft/palackos árnövekedés elképzelhetetlen kárt és fogyasztáscsökkenést fog okozni.

Ami a szakmai érdekképviseletet illeti, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa idén egy sarcolási kísérletet eredményesen kivédett, a náluk felgyülemlő palackonkénti 1 Ft-os, az évek során befizetett marketinghozzájárulás hasznosulását egyelőre nem látjuk.

– Igyekszünk a fiatal célcsoportokat megcélozva reduktív, könnyű, illatos borokat is készíteni – fejti ki Molnár Csaba –, mint például Irsai Olivér, Ottonel Muskotály, Rozé. Az idei évben aktívan megjelentünk a közösségimédia-felületeken, a Tagyon-hegyi Nyitott Pincék programsorozat kapcsán kialakítottuk 30 fő befogadására alkalmas vendégterünket, ahova egyre több fiatal társaság jelentkezik be. Jövőbeli célunk a közösségi média erősítése, és úgy tapasztaljuk, hogy a szájhagyomány is hírünket viszi.

Az új üvegvisszaváltási rendszerrel és új címkézési szabályokkal kapcsolatban részünkről sok a kérdőjel mind a változások értelmezésében, kivitelezésében, valamint ezeknek az anyagi vonzatában. E két új szabályozás újabb kihívás elé állít bennünket, borászokat.

Szakmailag a Hegyközségre és a közeli, hozzánk hasonló volumenű kisebb borászatokra támaszkodhatunk, illetve van egy pályázatokat figyelő kapcsolatunk is. Marketing területén sajnos csak önmagunkra számíthatunk – ez a terület részünkről még jelentős fejlesztésre szorul, de készen állunk, és engedni fogunk az új csatornák hívószavának.

– Az utóbbi időben a fehérborok előtérbe kerülése szembetűnő, sokkal több fehérbort fogyasztanak a fiatalok, mint korábban – értékel Szittnyai Zalán. – Persze az illatos fajták vezető szerepe megmaradt, de az olaszrizling például nagyon megerősödött. A rozéfogyasztás ugyanakkor stagnál, vagy kicsit csökken. Az új, fiatalos pincészetek „menők” lettek, feltűnő címkékkel igyekeznek fogyasztókat szerezni. Egyre többen érdeklődnek a natúrborok iránt is, elősorban a fiatalok körében. Igyekszünk egy újdonsággal, a Ca di Rajo birtok Lemoss névre hallgató szűretlen „prosecco” PetNat-jával megfelelni nekik is.

A tápértékjelölés és összetevőlista feltüntetése, valamint az üvegvisszaváltási rendszer komoly felelősséget ró a borászatokra és borkereskedő cégekre is. Az utóbbiról még nincsenek teljesen pontos információink, a törvény kihirdetése után jobban fogunk tudni tájékozódni ebben a témában. //

Van néhány ajánlatunk!

Megkérdeztük beszélgetőpartnereinket, mely boraikat ajánlanák olvasóinknak a 2000 Ft alatti és az 5000 Ft feletti kategóriában, és azt kértük, nevezzék meg az elmúlt időszakban megvalósult kreatív innovációikat.

A Magyar Közlöny 2023. évi 141. számban megjelent egy, a borászati termékeket érintő reprezentációs adóval kapcsolatos 451/2023. (X. 4.) kormányrendelet. Ennek alapján 2023. november 16-tól az üzleti célú reprezentációra és üzleti ajándéknak vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, palackozott kiszerelésben vásárolt borászati termékek (bor, pezsgő, must, likőrbor és ezek változatai) mentesülnek a reprezentációs adó megfizetése alól abban az esetben, ha a terméket közvetlenül az azt megtermelő borászattól vásárolják meg. //

Borfogyasztási trendek Magyarországon

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 2017-ben átfogó, 1500 fős, személyes megkérdezésen alapuló reprezentatív piackutatást végzett a magyar borvásárlási és borfogyasztási szokásokról. Idén is hasonló alapokon készült piackutatás, az ezt követő összehasonlító szakmai elemzésének legfontosabb megállapításai közül idézünk az alábbiakban.

2017–2023 között jelentős volt a csökkenés a borfogyasztók száma és a fogyasztási gyakoriság terén, viszont az ital iránti érdeklődés és tudás majdnem minden szinten nőtt. A borfogyasztás eltolódott a vagyonosabb, képzettebb szegmens irányába. A közép és alsó vagyoni szegmens szignifikánsan kevesebb bort iszik, mint 6 évvel ezelőtt.

3%-kal növekedett a külföldi borok fogyasztásának aránya – főként a fiatal fogyasztóknál találtak szignifikánsan magasabb arányokat –, de az alacsonyabb vagyoni státuszú fogyasztók is több külföldi bort fogyasztanak.

A vörösbor fogyasztási aránya 7%-kal csökkent, míg a rozé borok fogyasztása 5%-kal nőtt. A száraz és félszáraz borok fogyasztási aránya jelentősen növekedett, és 2023-ra elérte az 50%-ot (az arány 2017-ben 41% volt).

A diszkont boltokban történő vásárlások – különösen a nők és a 65 év feletti korosztály körében –, valamint az online vásárlások aránya nőtt 2017 óta, míg a kisebb élelmiszerboltok és a hipermarketek aránya csökkent.

Egy 18–35 éves magyar fiatalok körében végzett ízteszten a magasabb cukortartalmú bor nyerte el leginkább a fiatal borfogyasztók tetszését: ők a késői szüretelésű édes sárgamuskotályt vásárolnák meg legszívesebben a megkóstolt 6 bor közül. A második legkedveltebb bor a száraz, könnyed és gyümölcsös kategóriába tartozik, a dobogó harmadik helyén pedig a rozé áll.//