Jelentősen javulnak az euróövezet növekedési kilátásai

Londoni pénzügyi elemzők szerint jelentősen javulnak az euróövezet egészének növekedési kilátásai, de az euróövezeti periféria megszenvedheti, ha az eurójegybank (EKB) elkezdené gazdaságélénkítő célú mennyiségi enyhítési ciklusának leépítését.

A Standard & Poor’s (S&P) nemzetközi hitelminősítő szerdán Londonban bemutatott, számottevően javított negyedéves előrejelzése szerint a valutaunió hazai összterméke (GDP) az idén és jövőre is tényleges potenciálját meghaladó ütemben növekszik.
A cég 2017-re átlagosan 2 százalékos, 2018-ra 1,7 százalékos GDP-bővüléssel számol az euróövezetben az előző prognózisában szereplő 1,6, illetve 1,5 százalék helyett.
A Standard & Poor’s elemzői Németországra szóló idei és jövő évi növekedési előrejelzésüket szintén 2 százalékra, illetve 1,7 százalékra javították az eddigi 1,6, illetve 1,5 százalékról.
A hitelminősítő 0,9 százalékról 1,2 százalékra módosította idei olasz növekedési prognózisát, de jövőre változatlanul 1 százalékos növekedést vár az olasz gazdaságban.
Franciaország esetében az eddig érvényben volt 1,4, illetve 1,5 százalékos idei és jövő évi növekedési becslését a cég 1,6, illetve 1,7 százalékra emelte.
A spanyol gazdaságban az idén az eddig jósolt 2,6 százalék helyett 3 százalékos, 2018-ban 2,1 százalék helyett 2,5 százalékos GDP-bővüléssel számol a Standard & Poor’s elemzőstábja.
A ház szerint a felülvizsgálatok fő indokai közé tartozik, hogy egyre több jel utal az euróövezeti fellendülés szélesedő bázisára, földrajzi értelemben és az egyes ágazatokat tekintve egyaránt.
A hitelminősítő szakértői kiemelik, hogy az egyik legfőbb aktivitási mérőszám, a beszerzésimenedzser-index (BMI) májusban immár negyedik hónapja folyamatosan a legerőteljesebb volt az euróövezetben a világ legnagyobb fejlett ipari erőcentrumai között.
Jean-Michel Six, a Standard & Poor’s globális minősítő részlegének – S&P Global Ratings – európai főközgazdásza az új előrejelzéshez fűzött kommentárjában kiemelte azt is, hogy a cég várakozása szerint a következő másfél évben szűkül a növekedési ütemek közötti különbség az euróövezet leggyorsabban és leglassabban bővülő gazdaságai között.
Az S&P hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a jelentősen gyorsuló növekedést nem kíséri érzékelhető inflációs nyomás. A cég szerint ez annak a jele, hogy az euróövezeti gazdaság még mindig nem tért teljesen magához a globális pénzügyi válságot követő recesszió traumájából.
Ebben a környezetben a Standard & Poor’s elemzői azzal számolnak, hogy az EKB a gazdaságélénkítő likviditási injekciót, vagyis a mennyiségi enyhítési programot 2018 végéig folytatja, bár a jelenleginél jóval lassabb ütemben. Az S&P szerint azonban az sem kizárt, hogy az eurójegybank eszközvásárlási ciklusa 2019-re is áthúzódik ha a külső kondíciók – mindenekelőtt a nyersanyagárak és a devizaárfolyamok – deflációsabbá válnak.
Egy másik nagy londoni elemzőház, az Oxford Economics – az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági kutatóműhelye – szerdán ismertetett helyzetértékelésében ugyanakkor kiemelte azt a véleményét, hogy az európeriféria nagy gazdaságai, mindenekelőtt Spanyolország és Olaszország alaposan megszenvednék, ha az EKB visszavonná a likviditáspótlást.
A ház kimutatta, hogy az EKB beavatkozása nyomán a spanyol és az olasz szuverén kötvényhozam-felárak az irányadó német Bund felett a 2011-ben mért, 500 bázispontot meghaladó csúcsokról mára 160 bázispont környékére szűkültek, annak ellenére is, hogy a spanyol és az olasz gazdaság átlagos nettó nemzetközi befektetési pozíciója Németországéhoz képest az elmúlt években is folyamatosan romlott.
Az Oxford Economics londoni elemzői szerint ebben a környezetben bármely olyan egyértelmű jelzés, amely az EKB eszközvásárlási programjának leépítésére utal, valószínűleg sokkhatásként érné az euróövezeti kötvénypiacokat. A ház szerint erre a sokkra a spanyol és az olasz állampapírok érzékenyebben reagálnának, mint a német Bund, mivel az európeriféria jelenlegi alacsony hozamfelár-környezetének egyik fő tényezője az a várakozás, hogy az EKB még évekig fenntartja a mennyiségi enyhítéssel és az alacsony kamatokkal jellemzett monetáris politikát.
Az Oxford Economics előrejelzése szerint azonban ettől függetlenül az EKB 2018 elején elkezdi az eszközvásárlási program leépítését. (MTI, Kertész Róbert)