Jelentős feladat lesz a klímacélok elérése az EU-nak is

Szerző: Trademagazin Dátum: 2021. 10. 18. 10:09

Az EU az európai klímarendelettel – az európai zöld megállapodás részeként – kötelező célként tűzte ki magának a klímasemlegesség 2050-re történő elérését. Ehhez a következő évtizedekben jelentős mértékben kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok jelenlegi kibocsátási szintjét. A klímasemlegesség felé tett közbülső lépésként 2030-ra ambiciózus éghajlat-politikai célokat tűztek ki, és vállalták, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkentik a tagországok a CO₂ kibocsátást (az 1990-es értékhez képest). Ezzel kapcsolatban a GKI Zrt. megvizsgálta, hogy a legfrissebb, 2019-es adatok szerint, hogy állnak az uniós országok a klímacél elérésével. Az összehasonlító adatok 1995-től állnak rendelkezésre.

Az EU27 országainak szén-dioxid kibocsátása 18%-kal csökkent 1995 és 2019 között, ugyanezen időszak alatt a GDP arányos kibocsátás 63%-kal csökkent. Magyarország az EU27 átlaghoz közel áll 19%-os szén-dioxid kibocsátás csökkenéssel, viszont jobb a GDP arányos kibocsátás tekintetében (80%-os csökkenés). Az elmúlt 25 évben 11 tagállamban volt 20-40% közötti, illetve 11 tagállamban 0-20% közötti csökkenés, valamint 5 országban növekedés volt a vizsgált időszak során. A legnagyobb növekedés Cipruson (+25%), Luxemburgban (+19%) és Írországban (+10%), a legnagyobb csökkenés pedig Dániában, Romániában (-40%) és Észtországban (-35%) volt.

A teljes szén-dioxid kibocsátás változás nagyban függ a gazdasági teljesítménytől, a GDP alakulásától. A GDP arányos kibocsátás adatokból jól látszik, hogy a fejlettebb tagállamok esetében kevesebb CO₂ kibocsátás szükséges egymillió euró GDP előállításához, mint a keleti tagállamok esetében. Ennek, többek között, az lehet oka, hogy a keleti régiók országaiban nagyobb súllyal van jelen az ipar a GDP-ben, ami negatívan befolyásolja a kibocsátást, mivel az ipar (és a hozzá kapcsolódó szállítás) jellemzően nagy szennyező. Egy másik ok lehet, hogy a fejlettebb tagállamokban a háztartások saját, energiamegtakarító, energia termelő beruházásai jelentősebbek, a korszerűbbek épületek pedig nagy mennyiségű fűtési/hűtési és világítási energiát takarítanak meg. Jelenleg Magyarország is a szennyezőbb tagállamok közé esik, de a régió tagállamaival közel egyező adatokkal rendelkezik, ami szintén azt támasztja alá, hogy egy ország gazdasági szerkezete jelentős befolyásoló tényező.

A karbonlábnyom szempontjából pozitív előrelépés, hogy 1995 óta minden EU27 országban legalább 50%-kal csökkent az egymillió euró GDP-re jutó CO₂ kibocsátás. A legnagyobb csökkenés Észtországban volt 93%-kal, ezt követi Románia 92%-kal és Litvánia 90%-kal. A legkisebb csökkenés a szomszédos Ausztriában volt 50%-kal. Magyarország ebben a tekintetben is a középmezőnyben helyezkedik el 80%-os csökkenéssel.