Javult a vállalkozások fizetőképessége

A hazai vállalkozásoknak csupán 6 napos finanszírozási időtávra kell felkészülniük, ami jelentősen javítja a likviditási helyzetüket. A kkv-k túlnyomó többsége forint számlán tartja likvid eszközeit, de a deviza számla és a házipénztár is minden ötödik vállalkozásra jellemző. A cégek pénzkészletei és likvid eszközeinek szintje döntően nem változott az elmúlt fél évben – derül ki a K&H kkv bizalmi index felmérés legutóbbi adataiból.

A K&H félezer hazai mikro, kis- és középvállalkozás vezetőjét kérdezte meg arról, milyen likvid eszközökkel rendelkeznek, és azok mértéke hogyan változott az elmúlt félév során. „A legutóbbi felmérésünk eredménye azt mutatja, hogy a kkv-k túlnyomó többsége (83%) forint számlán tartja likvid eszközeit. Emellett azonos arányban használják a deviza számlát (20%) és a házipénztárt (20%), míg lekötött forint betétben közel minden hatodik (17%) vállalkozás tartja likvid eszközeit. A deviza betét (8%) és a befektetési alapok (6%) egyelőre kevésbé jellemzőek a vállalkozások körében” – részletezte az eredményeket Németh László, a K&H Kkv marketing főosztályvezetője. „Fontos megemlíteni, hogy a vevői és a szállítói számlák teljesítése közötti finanszírozási időtáv mindössze 6 nap, ami kedvezően hat a cégek likviditására. Erre legutóbb 2008-ban volt példa, mivel az elmúlt években a 8-10 napos időtáv volt jellemző” – tette hozzá a szakértő.

A különböző méretű cégek közül a deviza számlán (46%) és a befektetési alapokban (13%) lévő likvid eszközök inkább a középvállalkozásokra jellemzők, ugyanakkor a házipénztárban lévő készpénzhez csupán minden tizedik középvállalkozás folyamodik, ha azonnali fizetésre van szükség. A mikro- és kisvállalkozások likvid eszközeinek megoszlása nem tér el lényegesen a kkv átlagtól.

A pénzkészletek és likvid eszközök átlagos szintje az elmúlt félévben a cégek közel felénél (46%) nem változott. Ezzel szemben a vállalkozások egyharmadánál csökkent ezen eszközök aránya, és csupán 20% nyilatkozott növekedésről. Utóbbiaknál főként az üzlet lehetőségek javulása miatt nőtt a likvid eszközök átlagos szintje, de a hatékonyabb likviditáskezelés (33%), valamint a készletezés (20%) és a beszerzések, beruházások visszafogása (13%) is nagymértékben hozzájárult a fizetőképesség javulásához.