Javult a kkv-k versenyképessége

A kapacitásbővítési pályázatok érdemben javítottak a kis- és középvállalkozások versenyképességén, a képzések és az innovációs fejlesztések azonban inkább a középvállalatoktól felfelé voltak hatékonyak – olvasható a Világgazdaság Online-on.

A pályázati portfólió számos eleme segíti a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását – mondta a Világgazdaságnak Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet (ECC) ügyvezetője. Az eszközbeszerzésre pályázók 80 százaléka kapacitást bővít, ezáltal csökken a gyártási idő, a hulladék, a selejt, végereményben az összköltség. Az új, korszerű gépek energiahatékonyabbak is a régieknél. Az említett cégek 60-70 százaléka beszállító kkv, a többségnek stabil felvevőpiaca van, de jelentős részük kapacitáshiány miatt eddig nem tudott elegendő mennyiséget termelni. A bővítés révén termelt többletet azonnal el tudják adni, tehát e projektjeik növelik a bevételt. A vállalkozások 20 százaléka a termékek, szolgáltatások kínálatának bővítésére használja a támogatást, céljuk a teljes körű anyaghasznosítás.

Az eszközbeszerzésre pályázók 30-40 százaléka exportra termel. Ám a külpiacon elengedhetetlen a költségek optimalizálása, a hatékonyabb termelés és a nagyobb kapacitás – mutatott rá Tóth Ádám Ferenc. A gépeket a többség hazai és német gyártóktól vásárolja, de egyre többen távol-keletiektől is. A százmillió forintnál nagyobb értékű pályázatok önerejéhez hitelt vesznek fel, a nullaszázalékos kölcsön azonban főként kisvállalkozóknak előnyös. Az ECC ügyvezetője szerint egyre több pályázat értékelésekor számít előnynek az ipar 4.0-s megoldások alkalmazása: a legfelső szintű termelési rendszer bevezetése 100-ból akár 10 pontot is érhet.

„Negyvenezer olyan hazai kkv-t tartunk számon, amely érdeklődhet egy-egy új pályázat iránt, de három hónapos beadási határidővel mindig találni legalább három-négyezer céget” – hangsúlyozta lapunknak Papadimitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezetője. A projekt összege nem lehet nagyobb a vállalkozás előző évi árbevételénél, de ahhoz, hogy hatékony felhasználásról beszélhessünk, a saját tőkét sem lenne szabad érdemben meghaladni. Fél-egy év is eltelhet az eredményhirdetésig, ezért ha egy cég addig négy-öt pályázaton is elindul, elképzelhető, hogy az anyagi lehetőségei határára érve sokall be. Mivel az ingatlan közvetlenül nem termel jövedelmet, a telephelyet és az üzemcsarnokot inkább hitelből érdemes fejleszteni, mint pályázati pénzből. A versenyképesség javítása szempontjából a szakértő szerint a többség jó úton jár, hiszen az elavult technológiát kiváltva a régi gépeket újakra cserélik, az egy-öt tagú mikrovállalkozásoknál azonban típushiba az egy lábon állás. Ebben a körben jellemzően az árbevétel 70-80 százaléka egy ügyfélhez és egyetlen termékhez kötődik.

Mivel a beszállítók gyakran 50-100 millió forintos lézervágót, forgácsológépet vagy megmunkálóközpontot vásárolnak, sokan az ehhez szükséges 25–50 milliós támogatást célozzák meg – húzta alá Papadimitropulosz Alex. De a fejlett géppark mellett a képzési pályázatok legalább ilyen fontosak. Értékelése szerint ezek hatékonyak voltak, a kiíró jól szabályozta a feltételeket, de leginkább a közép- és nagyvállalatok profitálhattak belőle, amelyek eleve költenek képzésre, van HR-vezetőjük, humánpolitikai stratégiájuk: felismerték, hogy növelik a kollégák értékét, ha tanfolyamokra küldik őket. A cégméret szerinti hatékonyságot hasonlóan látja az innovációs pályázatoknál a Via Credit ügyvezetője: a kis- és mikrovállalkozásoknál nem hoztak áttörést a fejlesztések. (vg.hu, Gyöngyösi Balázs)