Javuló gazdasági kilátásokat tükröznek a cégek toborzási tervei

A ManpowerGroup a világ 42 országában, több mint 40 ezer munkáltató körében folytatta le negyedéves felmérését, melynek keretében Magyarországon a munkáltatók 525 fős reprezentatív mintájában szereplőket kérdezték meg 2025 első negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról.

A munkáltatói válaszokból származtatott, szezonálisan kiigazított Nettó Foglalkoztatási Mutató (NFM) +14 százalékos átlagos értéket ért el, ami 3 százalékponttal elmarad az előző negyedéves értéktől, ugyanakkor éves szinten 4 százalékpontos növekedést mutat.

„Noha a legfrissebb GDP adatok még recessziót mutatnak, az év elejére a munkáltatók több mint harmada létszámnövelést tervez végrehajtani, ami a hazai vállalkozások optimista várakozásait jelzi a jövő évre vonatkozóan – mondta Fehér Tamás, a Manpower magyarországi, horvátországi és szlovéniai ügyvezető igazgatója. – A cégek számottevő része már a piacainak újbóli élénkülésével kalkulál, igaz, ez a tendencia még korántsem egyöntetű. Kedvező jel, hogy a legnagyobb szegmenst jelentő alapanyag- és feldolgozóipar szereplőinek várakozása rengeteget javult az elmúlt egy évben, ugyanakkor például az autóiparban tevékenykedő cégek továbbra is visszaesésre számítanak.”

A 14 százalékos létszámbővítési mutató egy átlagos érték, az ország egyes régiói között jelentősek az eltérések. Országos átlag felettiek a munkáltatók várakozásai a Nyugat-Dunántúlon (NFM: +21%), Észak-Magyarországon (+18%), illetve Budapesten (+15%). A többi régióban kisebb mértékű növekedésre lehet számítani, a Dél-Dunántúl (-5%) pedig – immár második negyedéve – negatív kivételnek számít: itt újra többen jeleznek előre elbocsátást, mint munkaerőfelvételt.

Az egyes szektorokat vizsgálva szintén számottevő eltérések tapasztalhatók. Bőven az átlag feletti lehet a létszámnövekedés az alapanyag- és feldolgozóiparban (NFM: +26%) és a pénzügy és ingatlan (+23%) ágazatokban Átlag körüli lehet a növekedés a fogyasztói javak és szolgáltatások (+13%), illetve az információtechnológia (+12%) területein. Mérsékelt létszámnövekedésre a kommunikációs szolgáltatások (+9%), valamint az egészségügy és élettudományok (+6%) cégei körében számíthatunk. Létszámcsökkenés várható a logisztika és autóipar (NFM: -5%) vállalatainál – itt a mutató egy év alatt nem kevesebb mint 20 százalékpontot esett, ami jól tükrözi az európai autóipart sújtó jelenlegi problémákat. Szintén nettó leépítés várható az energia és közmű (-4%) szegmensben.

Cégméret alapján összességében valamennyi kategóriában létszámnövelési szándék tapasztalható, ám a mikro- és kisvállalkozások körében ennek mértéke (6-8%) jóval az átlag alatt marad.

Az előző negyedévhez képest nemzetközi téren változatlanok a kilátások a munkaerőpiaci mozgásokat illetően. A mutatószám jelenleg igen magas, 25 százalékon áll. Visszaesést a vizsgált 42 ország közül kizárólag Argentínában (-1%) várnak, és gazdasági vagy politikai nehézségei miatt Hongkong (+6%) és Chile (+8%), valamint Izrael (+8%) számíthat a világátlagtól jóval elmaradó bővülésére. Európában kicsivel az átlag alatti a várakozás, az öreg kontinensen a legszélesebb körben Svájcban és Hollandiában (NFM: +29-29%), Hollandiában (30%), valamint az Egyesült Királyságban és Belgiumban (28-28%) terveznek kiemelkedő munkaerő-bővülést. Európán kívül a következő hónapokban elsősorban Indiában (+40%), az USA-ban (34%), A Dél-Afrikai Köztársaságban és Costa Ricában (31-31%) várják a legnagyobb arányú állomány-bővülést az ottani munkáltatók.

A felmérés változó összeállítású részében ezúttal többek között arra kérdeztek rá, hogy a cégeknek jelenleg mekkora nehézséget okoz az, hogy nyitott pozíciókat megfelelő képzettségű jelentkezők híján nem tudnak betölteni. Bár a hazai cégek 79 százaléka számolt be több-kevesebb problémáról ezen a téren, jelentős nehézséggel emiatt csak 21 százalékuk küzd. A munkaerőhiány a leginkább a gyártási munkakörökben jelentkezik, emellett a mérnöki és IT munkakörökben is széles körben jellemző.

A képzett munkaerő hiányát a cégek elsősorban a meglévő munkatársak továbbképzésével, illetve fizetésemeléssel igyekeznek csökkenteni – a válaszadók 30-30 százaléka él ezzel az eszközzel. A hirdetési tevékenység növelésével 21 százaléknyian élnek, és jellemző még a időbeli rugalmasság (részmunkaidő, flexibilis munkaidőkeret – 20%), illetve távoli munkavégzési lehetőség, (ez utóbbit a válaszadók 16 százaléka alkalmazza). A képzett munkaerő kiváltására az automatizációt és a mesterséges intelligenciát egyelőre csak a cégek 12 százaléka alkalmazza.