Javuló gazdaság, romló nemzetközi bizalom
A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint idén a magyar gazdaság növekedése az export dinamikus emelkedése és a belföldi kereslet legfeljebb év végén remélhető javulása következtében 1% körül lesz.
A választások óta a magyar gazdaság pénzpiaci megítélése romlott: a forint tartósan gyengült, a piaci kamat és az országkockázat emelkedett, ezért az alapkamat nem volt tovább csökkenthető.
A magyar gazdaság az I. negyedévi 0,1% után a II. negyedévben 1%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest. Ez jelentősen elmarad az EU átlagától, ami annak a következménye, hogy miközben a magyar kivitel elég jól kihasználta az európai – és főleg német – konjunktúra javulását, a belföldi piacra termelő ágazatok visszaesése nálunk egyelőre folytatódott.
Ez a kettősség a magyar gazdasági növekedés húzóerejét jelentő iparban is jól látszik. Miközben az I. félévben a kivitel 17%-kal nőtt, a belföldi értékesítés 5%-kal visszaesett. Összességében azonban a II. negyedévben a magyar ipar az EU átlagánál mintegy 4 százalékponttal gyorsabb ütemre volt képes. Fordított a helyzet az építőiparban és a kiskereskedelemben. Az építőipar drámai visszaesése nálunk a II. negyedévben is folytatódott, miközben az EU-ban már növekedés kezdődött. Magyarországon a kiskereskedelemben is tart a visszaesés, miközben az EU egészére – országonkénti nagy különbségek mellett – a stagnálás a jellemző.
Noha nálunk az I. félévben 3,7%-kal emelkedett a reálkereset, ez eddig nem vezetett a fogyasztás emelkedéséhez, sőt erre legjobb esetben a karácsonyi időszakban lehet számítani. Ennek egyik oka, hogy a tavasszal tetőzött munkanélküliség csak nagyon lassan, s a több nyári munkaalkalom miatt feltehetőleg csak átmenetileg csökken.
A hazai termelők versenyképességét viszont jellemzően javítja a gyengébb forint, bár ezt a hatást csökkenti az árfolyam bizonytalansága.
Az infláció júliusban 4%-ra csökkent, mivel a II. félévben kezd kifutni a tavaly évközepi adóemelések hatása. A stagnáló vásárlóerő is fékezi a drágulás ütemét. . Az év végi áremelkedés ezért 4% feletti lehet.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
GKI: Romló bizalmi indexek és gazdasági kilátások Magyarországon
Novemberben mind az üzleti szféra, mind a fogyasztók pesszimistábbá váltak…
Tovább olvasom >Negyvenhét éves csúcsot döntött az arabica kávé ára
Az arabica kávé határidős jegyzése 47 éve nem látott szintre,…
Tovább olvasom >Százharminc új járművel készül a megnövekedett ünnepi forgalomra a Magyar Posta
A Magyar Posta több mint 7 millió csomag kézbesítésére számít…
Tovább olvasom >