Javuló gazdaság, romló nemzetközi bizalom
A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint idén a magyar gazdaság növekedése az export dinamikus emelkedése és a belföldi kereslet legfeljebb év végén remélhető javulása következtében 1% körül lesz.
A választások óta a magyar gazdaság pénzpiaci megítélése romlott: a forint tartósan gyengült, a piaci kamat és az országkockázat emelkedett, ezért az alapkamat nem volt tovább csökkenthető.
A magyar gazdaság az I. negyedévi 0,1% után a II. negyedévben 1%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest. Ez jelentősen elmarad az EU átlagától, ami annak a következménye, hogy miközben a magyar kivitel elég jól kihasználta az európai – és főleg német – konjunktúra javulását, a belföldi piacra termelő ágazatok visszaesése nálunk egyelőre folytatódott.
Ez a kettősség a magyar gazdasági növekedés húzóerejét jelentő iparban is jól látszik. Miközben az I. félévben a kivitel 17%-kal nőtt, a belföldi értékesítés 5%-kal visszaesett. Összességében azonban a II. negyedévben a magyar ipar az EU átlagánál mintegy 4 százalékponttal gyorsabb ütemre volt képes. Fordított a helyzet az építőiparban és a kiskereskedelemben. Az építőipar drámai visszaesése nálunk a II. negyedévben is folytatódott, miközben az EU-ban már növekedés kezdődött. Magyarországon a kiskereskedelemben is tart a visszaesés, miközben az EU egészére – országonkénti nagy különbségek mellett – a stagnálás a jellemző.
Noha nálunk az I. félévben 3,7%-kal emelkedett a reálkereset, ez eddig nem vezetett a fogyasztás emelkedéséhez, sőt erre legjobb esetben a karácsonyi időszakban lehet számítani. Ennek egyik oka, hogy a tavasszal tetőzött munkanélküliség csak nagyon lassan, s a több nyári munkaalkalom miatt feltehetőleg csak átmenetileg csökken.
A hazai termelők versenyképességét viszont jellemzően javítja a gyengébb forint, bár ezt a hatást csökkenti az árfolyam bizonytalansága.
Az infláció júliusban 4%-ra csökkent, mivel a II. félévben kezd kifutni a tavaly évközepi adóemelések hatása. A stagnáló vásárlóerő is fékezi a drágulás ütemét. . Az év végi áremelkedés ezért 4% feletti lehet.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Prémium legyen, de fenntartható is – a legifjabb generáció elvárásai
A kiskereskedelmi szereplők kénytelenek lesznek egyre nagyobb figyelmet fordítani fenntarthatósági…
Tovább olvasom >Liptai Zsolt lett az év bortermelője
A Magyar Bor Akadémia (MBA) Év Bortermelője Magyarországon 2024 elismerését…
Tovább olvasom >Tippek a bankkártyás csalások elkerülésére az ünnepi forgatagban
A karácsonyi időszak a vásárlás öröméről szól, ám ilyenkor a…
Tovább olvasom >