Javította Magyarországra vonatkozó növekedési előrejelzését az Európai Bizottság

Javította Magyarország idei és jövő évi gazdasági növekedési előrejelzését az Európai Bizottság  tavaszi prognózisában, amelyben azonban arra figyelmeztetett, hogy egyre több jele van a gazdaság túlfűtöttségének.

A brüsszeli testület gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának (Ecfin) szakértői a magyar hazai össztermék (GDP) idei növekedési ütemét a tavaly őszi jelentéshez képest 0,3 százalékponttal, 3,7 százalékra emelték, a jövő évit pedig 0,2 százalékponttal, 2,8 százalékra.
A magyar gazdaság tavaly 4,9 százalékkal nőtt, jóval meghaladva a még ősszel előrejelzett 4,3 százalékot. Egy évvel korábban, 2017-ben 4,1 százalékkal, 2016-ban pedig 2,3 százalékkal bővült a GDP.
Rámutattak: egy erős 2018-as év után a magyar gazdaság növekedése elérni látszik a határait, és veszíthet lendületéből, a kapacitáskorlátok ugyanis behatárolják a belső kereslet további bővülését, miközben a külső kereslet visszafogott.
A prognózis szerint a beruházások növekedése mérséklődni fog a következő években, az állami beruházások szintje idén tetőzik, összhangban a választási ciklussal és az uniós források fokozott felhasználásával. Az eszközberuházások mértéke erősödni fog, jórészt néhány nagy külföldi finanszírozású ipari projektnek köszönhetően.
A háztartások jövedelmének és fogyasztásának növekedése enyhülni fog a foglalkoztatottság lassabb bővülésével párhuzamosan. Az alacsony munkanélküliségi adatok, a további minimálbér-emelések nyomán pedig a bérek várhatóan nagyobb mértékben fognak növekedni, mint a termelékenység. Eközben a háztartások jövedelmük egyre nagyobb hányadát költik majd lakhatásra az emelkedő ingatlanárak és a kormány demográfiai programjának keretében nyújtott támogatások miatt.
A kivitel visszafogott marad Magyarország több kulcsfontosságú exportpiacának lassú növekedése miatt. Az ipar és a szolgáltatások terén létrejött új kapacitások növelik az ország exportpiaci részesedését, a költségek versenyképességének visszaesése viszont ezt részben ellensúlyozza.
Az erős belső kereslet magasan fogja tartani az importnövekedést, ami a folyó fizetési mérleg hiányát eredményezi 2019-ben és 2020-ban.
Az előrejelzés szerint a munkanélküliségi ráta a tavalyi 3,7 százalékról idén és jövőre 3,5 százalékra csökken, miközben a foglalkoztatottság 2019-ben nagyjából 1,4 százalékkal, 2020-ban 0,4 százalékkal növekedhet.
A kockázatok kiegyensúlyozottak a bizottság szerint: a feszes hazai munkaerőpiac akár még magasabb bér- és fogyasztásnövekedést is fenntarthat, a külső tényezők azonban lefelé mutató kockázatot jelentenek.
Mint írták, a túlfűtött gazdaság, és azon belül a fajlagos munkaerőköltségek és a fogyasztás gyors növekedése fokozza az inflációt. Az európai uniós tagországok inflációs mutatóinak összehasonlíthatóságát biztosító harmonizált fogyasztói árindex (HICP) idén 3.2 százalékra nő majd éves átlagban a tavalyi 2,9 százalékhoz képest.
Az Ecfin elemzői arról számoltak be, hogy az államháztartási hiány a kedvező makrogazdasági környezet dacára a GDP 2,2 százalékát tette ki tavaly Magyarországon. Bizonyos adócsökkentések ellenére mindazonáltal viszonylag gyorsan nőttek az adóbevételek, elsősorban a nominális bevételek és a fogyasztás emelkedésének köszönhetően.
Az előrejelzés szerint a költségvetési hiány idén a bruttó hazai termék 1,8 százalékára fog csökkenni, nagyobb változások híján jövőre pedig 1,6 százalékra, még annak ellenére is, hogy a demográfiai helyzet javítását célzó kormányzati intézkedések 2019-ben a GDP 0,1 százalékával, míg 2020-ben a 0,5 százalékával járulnak hozzá majd a deficithez.
Az államadósság tavaly a GDP 70,8 százalékára mérséklődött, és a csökkenő trend folytatódni fog, ugyan lassabb ütemben. Idén 69,2 százalék, jövőre 67,7 százalék várható a tavaszi bizottsági prognózis szerint. (MTI, Bajnok Artúr)