Japán hazánk kiemelt mezőgazdasági partnere
A magyar uniós elnökség prioritásairól, az élelmiszerpazarlás csökkentéséről, és állategészségügyi kérdésekről is egyeztetett Nagy István tárcavezető, aki hivatalában fogadta Ogava Rjoszuke Japán Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztériumának nemzetközi kapcsolatokért felelős miniszterhelyettesét.
A miniszter a találkozón arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország számára Japán diplomáciai és gazdasági szempontból is nagyon fontos partner. A mostani találkozóra pedig kiemelt időpontban kerül sor, mert hazánk hamarosan átveszi az uniós elnökséget. Nagy István arról beszélt, hogy Magyarország egy nehéz időszakban látja majd el az EU elnöki teendőit, hiszen választás után leszünk, és az uniós intézményrendszer még nem fog rögtön felállni a voksolást követően. Ebben a helyzetben lehetőségünk nyílik azonban arra, hogy a 27 tárcavezető tegyen javaslatokat az Európai Bizottság felé. Egyszerűsíteni szeretnénk a szabályokat és gazdaközpontúvá kívánjuk tenni a Közös Agrárpolitikát. Öt fő témakört fogalmaztunk meg magunknak, ezek: a versenyképesség, a válságállóság, a fenntarthatóság, a gazdaközpontúság és a tudományos eredmények integrálása az agráriumba. Mindezek mellett kiemelt célunk az élelmiszerpazarlás mérséklése. Célunk, hogy 2030-ig a felére csökkentsük a kiskereskedelemben felhalmozott hulladékot. Van mire támaszkodnunk, hiszen fontos hazai eredmény, hogy hat év alatt a háztartási hulladék 27 %-kal mérséklődött. Hazánk ebben a témában nemzetközi konferenciát rendez ősszel, amire Nagy István meghívta a Japán delegációt is.
A tárcavezető szerint az uniós elnökség lehetőséget teremt, a fenntartható halászat elősegítésére és a halászati kvóták meghatározására is
Szeretnénk tudományos eredményekre hivatkozva egy olyan modellt felállítani, amit széles konszenzus övez majd a tagállamok körében – hangsúlyozta. A miniszter kitért a Japánnal fennálló kereskedelmi kapcsolatokra is, hiszen a távol-keleti országba prémium termékeket tudunk értékesíteni. Éppen ezért kiemelt figyelmet fordítunk erre a piacra. A földrajzi árújelzőkkel tudjuk a magyar termékeket megkülönböztetni és védeni is, ezt a továbbiakban is nagyon fontosnak tekinti hazánk. Azon dolgozunk folyamatosan, hogy még több ilyen termékünk legyen. Magyarország 87 földrajzi árujelzője élvez oltalmat az unióban – fűzte hozzá. Nagy István köszönetét fejezte ki a miniszterhelyettesnek, mert hazánk az első olyan afrikai sertéspestissel érintett ország a világon, amellyel Japán megállapodott a regionalizáció kérdésében. A mangalica otthonra talál Japánban is. Egyre több olyan együttműködést szeretnénk kialakítani, ami mind a két ország exportját erősíti. A magyar élelmiszerbiztonság és a szakembereink megfelelő alapot teremtenek arra, hogy ezen a területen is megerősítsük kapcsolatainkat – húzta alá az agrártárca vezetője.
AM
Kapcsolódó cikkeink
Közösség a termelés köré?
A közösség által támogatott mezőgazdasági modell (CSA, azaz Community Supported…
Tovább olvasom >Jönnek a fenntarthatósági pótdíjak a repülőkön
A Deutsche Lufthansa, Európa legnagyobb légitársasága, bejelentette, hogy 2024 januárjától…
Tovább olvasom >A Nébih számít a lakosság véleményére a talajvédelmi kérdőívben
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) talajvédelmi törekvése, hogy bemutassa a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Kifli.hu márka tulajdonosa 170 millió dollár növekedési tőkét kap
A Rohlik online élelmiszer-szogláltatással foglalkozó nemzetközi cégcsoport, a hazai Kifli.hu…
Tovább olvasom >Kiemelten fontos az ágazati szereplők összefogása
Számos fejlesztés valósulhat meg a megnyíló jelentős fejlesztési források révén,…
Tovább olvasom >KSH: a vendégéjszakák száma 13, a vendégeké 18 százalékkal nőtt májusban az egy évvel korábbihoz képest
2024 májusában a turisztikai (kereskedelmi, magán- és egyéb) szálláshelyeken 1,6…
Tovább olvasom >