Január 1-től újra változott a termékdíjrendszer

A csomagolóipar jellegzetessége, hogy a nemzetgazdaság szinte valamennyi ágazata számára gyárt terméket. Ennélfogva az egyes szektorokban bekövetkezett folyamatok a beszállító vállalkozások gazdasági folyamataiba természetszerűleg begyűrűztek. Miután az általános visszaesés nem egyformán érintette a gazdaság egyes ágazatait, így a csomagolóipar szereplői is különböző módon érzékelték a folyamatokat.A jellemzően napi fogyasztási cikkek csomagolószereit gyártó vállalkozások például a rendelésekben megmutatkozó visszaesést kevéssé, vagy egyáltalán nem érezték meg. A fogyasztási szokásokat vizsgáló piackutató intézetek felmérései is azt igazolták, hogy vásárlói igényeltolódások következtek be. Míg egyes termékcsoportok forgalma csökkent, másoké ugyanakkor növekedett, ami a csomagolóipar számára „csupán” a rendelési tételek módosulását jelentette. Az e területen tevékenykedő és nemzetközi háttérrel rendelkező partnerek pedig még növekedésről is be tudtak számolni.
– Napi problémát jelentett ugyanakkor a banki hitelezési rendszer szűkülése. Azon vállalatok, amelyek fejlesztéseiket hitelből valósították meg és a termelésük finanszírozásához forgóeszközhitelt használtak, nehéz helyzetbe kerültek a bankok vállalkozási készségének erőteljes visszaszorulása miatt – magyarázza Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) szaktitkára.

Kimagaslik a papír
és a műanyag
A hazai csomagolószer-felhasználás alakulását a KSH adatbázisa alapján összeállított grafikon szemlélteti.
A legjelentősebb csomagolóanyag-fajta a papír, mind értékben, mind pedig mennyiségben. Mindkét szempontból második helyre szorul a műanyag. E két vezető anyagfajtától lemaradva következik a fém, az üveg és a fa. Valamennyi csomagolóanyag-fajta forgalma kilenc éves távlatban növekedett.
A visszagyűjtött csomagolási hulladékokból előállított másodlagos nyersanyagok felhasználása a csomagolószerek gyártásában szinte valamennyi anyagfajta esetében már alkalmazott gyakorlat. A hazai hullámpapírlemez-gyártáshoz esetenként még importra is szükség van. Egyes üdítőital-gyártók az általuk előállított PET-palackokhoz – egyelőre még csak kis mennyiségben – visszagyűjtött anyagot is használnak. Alkalmazott technológia a szelektíven visszagyűjtött alumínium italosdobozok anyagának újbóli italospalack-alapanyaggá alakítása. Az üveg pedig talán a legkiválóbb újrahasznosítható anyag. A fa csomagolóeszközök gyártásában a fahulladékból előállított fapótló anyagokat már régóta és széles körűen alkalmazzák.
Egységesen súly alapú
termékdíj 2010-től
A környezetvédelmi termékdíjas rendszer eredeti célja az volt, hogy a kötelezettek a kibocsátott termékdíjas hulladékot évről-évre növekvő arányban visszagyűjtsék és hasznosítsák, csökkentve ezáltal a lerakóba kerülő, de hasznosítható anyagok arányát.
A termékdíjas szabályozás az elmúlt 15 évben több alkalommal módosult. A díjak alól csak komoly hasznosítási feltételek teljesítése esetén és rendkívül bonyolult adminisztrációval lehet (többnyire csak részleges) mentességet szerezni.
Az állami nyilvántartás és ellenőrzés 2008-tól az adóhatóságtól a vámhatósághoz került, amely az ellenőrzések fokozásával érzékelhetően növelte a termékdíjas bevételeket.
Több hónapos előkészítés és egyeztetés után a kormány 2009 őszén terjesztette az országgyűlés elé a termékdíjas törvény újabb módosítását, amely többek között lényegesen módosítja a kereskedelmi csomagolásra vonatkozó szabályozást.
A legfontosabb változás 2010. január 1-től, hogy a csomagolási termékdíj alapja kereskedelmi csomagolás esetén is a kibocsátott csomagolás tömege (súlya) lesz, mértéke a „normál” (csomagolóanyag-fajtától függően 6-44 Ft/kg közötti) díjtételeket többszörösen meghaladja (lásd a táblázatot).
A fenti díjtételekkel kiszámított termékdíj csökkenthető, ha a kötelezett az előírt hasznosítási arányokat teljesíti. Ez a levonás azonban 2012-ig fokozatosan csökken, tehát a befizetendő összeg növekszik. 100 százalékos levonás csak igazolt ismételt használata, illetve igazolt anyagában hasznosítás esetén és annak mértékében érhető el.
További, főleg az adminisztrációt csökkentő és egyszerűsítő változásokat is bevezetnek. Ezek a legjelentősebb pénzbeli és adminisztrációs tehercsökkentést a kereskedelemben hozzák, de jelentős az állami adminisztráció csökkenése is.

A kereskedelmi csomagolás díjtételei 2010-ben (Ft/kg)
Termékdíjtétel
Műanyag [kivéve műanyag (bevásárló-, reklám-) táska] 350
Műanyag (bevásárló-, reklám-) táska 1 900
Üveg 30

Társított csomagolás
Rétegezett italcsomagolás 450
Egyéb 700
Fém 1 150
Egyéb anyagok 2 200
Forrás: CSAOSZ