Itt vannak az első hazai fogyasztói kutatások a növényi alapú élelmiszerekről

Vendégszerző:
Szöllősi Réka
független élelmiszerpolitikai
elemző
elelmiszervilag.hu

A reprezentatív kutatások eredményei persze százalékosan mutatnak némi eltérést, és nem is pontosan azonos aspektusokat vizsgálnak, de lényegében mind rámutatnak a következő jelenségekre:

• Egyre több hazai fogyasztót érdekel az élelmiszerek környezeti lábnyoma, de egyelőre ők is kevés ismerettel és motivációval rendelkeznek az étrendjük fenntarthatóbbá tételére.

• A magyar fogyasztók döntő többsége gyakran – akár mindennap – fogyaszt húst vagy feldolgozott hústerméket, és a megkérdezettek fele valamennyire tisztában van vele, hogy a húsfogyasztás környezeti lábnyoma magas.

• Az európai fogyasztói kutatásokban már rendre jelentős ismertséget mutató flexitáriánus étrend fogalma hazánkban még nem túl ismert, és a környezettudatosabb, fiatalabb, városi generáció körében is csak 25% van tisztában a fogalom jelentésével. Ennek megfelelően egyelőre csak pár százalék lehet azok aránya, akik tudatosan ilyen étrendet követnek, tehát igyekeznek csökkenteni tányérjukon az állati eredetű élelmiszerek arányát. A vegánok aránya is néhány százalékra tehető itthon. (Európai összehasonlításban ezek alacsony számoknak tűnnek, a ProVeg 2021 végén publikált, nyolc országot felölelő reprezentatív kutatása szerint a megkérdezettek csaknem 40%-a szándékozik kevesebb húst enni már a közeljövőben, és ezek fele már eddig is csökkentette a fogyasztását.)

• A magyar fogyasztók közel egyharmada rendszeresen fogyaszt növényi alapú élelmiszereket, egy másik harmad pedig alkalmanként eszik vagy iszik ilyen termékeket.

• A rendszeresen növényi alapú élelmiszereket is fogyasztók – a nemzetközi trendeket ismerve nyilván nem meglepő módon – a fiatalabb korosztályokból és a nagyobb jövedelemmel rendelkező társadalmi rétegből kerülnek ki jellemzően.

• A fogyasztási motivációk érdekes képet festenek a hazai fogyasztók hozzáállásáról a témához. Egyrészt, ahogy láttuk, már megjelent a környezettudatosság, másrészt viszont az állati eredetű termékek fogyasztásának visszafogása mégis inkább az egészségügyi szempontokra figyelve merül fel.
Az egyik kutatásban a válaszadók háromnegyede mondta azt, hogy ha nem is környezetvédelmi szempontokból, de az egészsége helyreállítása kedvéért hajlandó lenne változtatni a húsfogyasztási szokásain. A fogyasztók 5-9%-a csak akkor csökkentené a húsfogyasztását, ha erre pénzügyi okok kényszerítenék. Ugyanebből a vizsgálatból az is kiderült, hogy 20-20% körül van azoknak az aránya, akik környezetvédelmi vagy etikai okokból csökkentenék a húsfogyasztásukat.
A másik kutatás pedig arra mutatott rá, hogy a magyarok nagy többsége számára a környezeti hatásoknál fontosabb érv az a meggyőződés, hogy a megfelelő fehérjebevitel vagy a szervezet számára optimális táplálkozás nem képzelhető el hús nélkül. Az sem elhanyagolható szempont, hogy ugyanebből a kutatásból az derült ki, hogy a hazai fogyasztók számára fontosabb a környezetvédelmi aspektusoknál a húsfogyasztáshoz köthető „élvezeti faktor”.

• A hazai hús- és tejhelyettesítők hazai piaca egyaránt dinamikusan bővül.

Az európai kutatásokkal összehasonlítva egyébként, ha az itthoni nagyságrendek el is maradnak egyelőre az európaiaktól, a hazai tudatos fogyasztók motivációi tulajdonképpen megfelelnek az európai képnek, ahol szintén nagyjából egyenlő arányban oszlik meg az egészségi, környezetvédelmi és etikai okokból való növényi alapú termék fogyasztás, és a nap végén az íz azért messze a legfontosabb választási tényező.

Bár nincs mély és alapos tudás a fejekben az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás megvalósításáról, a növényi alapú termékeket sokan az egészséges étrendbe illeszthetőnek gondolják

Mindebből a hazai fogyasztók irányába tervezett kommunikáció szempontjából a következő tanulságok vonhatóak le a kategóriában érdekelt vállalatok számára:

Az európai átlaghoz képest kevesen vannak tudatában az étrendjük környezeti lábnyomának jelentőségével és a környezetvédelmi szempontokból szükséges változtatás mibenlétével, itthon egyelőre a fogyasztók alacsony százaléka nyilatkozik úgy, hogy szeretné megváltoztatni a táplálkozását ebben az irányban. Vagyis a piac jelenlegi állapotában az elsődleges teendő az lenne, hogy a kommunikációban sokkal határozottabban és hiteles adatokkal alátámasztva, korszerű formában és csatornákon szólítsuk meg az őket érő, egymásnak gyakran ellentmondó impulzusok miatt összezavarodott fogyasztókat a téma környezetvédelmi vetületével kapcsolatban.

A magyarok ragaszkodnak a hús fogyasztásának élményéhez, az ízhez, az állaghoz, a hagyományos fogásokhoz. Meg kell tehát őket győzni, hogy ma már ez az akadály gyakorlatilag elhárult, mert a rendelkezésre álló húshelyettesítő termékek egyre jobban „hozzák” a húsfogyasztás élményét.

Egyre többen hallottak arról, hogy az állati eredetű termékek fogyasztása jelentős környezeti lábnyommal jár, de a többség egyelőre nem érzi ezt megfelelő motivációnak ahhoz, hogy változtasson az étrendjén. Ezért sokat kellene beszélni arról, hogy nincs szükség feltétlenül arra, hogy szélsőséges változásokat hajtson végre az átlagember az étkezésében, ugyanakkor mindenkinek minden kis lépése számít.

Az újdonságokkal szembeni konzervatív viselkedés mellett akadályt jelent az, hogy a hazai fogyasztók jellemzően aggódnak amiatt, hogy lehetséges-e a megfelelő fehérje- és egyéb tápanyagbevitel az állati eredetű termékek növényi eredetű termékekkel való helyettesítésekor. Ugyanakkor a többség leginkább az egészsége megromlása miatt lenne hajlandó kevesebb húst enni, tehát lát összefüggést az egészség helyreállítása és a húsfogyasztás csökkentése között. Ez a félelem és ellentmondásos hozzáállás sokadszor rámutat arra, hogy nincs mély és alapos tudás a fejekben az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás megvalósítására vonatkozóan. Ezért lenne nagyon fontos a célzottan leginkább a fehérjebevitelre és a termékek dúsítására vonatkozó, hiteles és tudományosan megalapozott fogyasztói kommunikáció.

A növényi alapú élelmiszermárkák fogyasztótáborát elsősorban a fiatalabb korosztályok és a nagyobb jövedelemmel rendelkező társadalmi rétegek alkotják

Jó hír, hogy a növényi alapú termékeket viszont sokan az egészséges étrendbe illeszthetőnek gondolják, és a táplálékallergiát vagy intoleranciát is sokan említik a vásárlás okaként.

Az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásához kapcsolódó, az állatok kizsákmányolásának elutasítását magukba foglaló etikai okok, úgy tűnik, egyelőre kevéssé jelennek meg a hazai szakmai és társadalmi párbeszédben, így a kérdéssel foglalkozó hazai fogyasztói kutatásokban is. A várhatóan szigorodó uniós állatjóléti szabályozás és a kereskedők elvárásaiban tükröződő piaci folyamatok ugyanakkor szükségessé teszik, hogy itthon is elkezdődjék erről a témáról is a szakmai diskurzus.

Összefoglalva a fentieket, legelőször át kellene tudnunk adni a fogyasztóknak azt az alapüzenetet, hogy ma már nagyon sok tudományos kutatás támasztja alá azt, hogy egyénként a környezetünkért és a fenntartható jövőért szinte a legtöbbet az élelmiszer-fogyasztási szokásaink tudatos átalakításával tehetünk. Ehhez többféle irányban indulhatunk el, ezek közül az egyik javasolt megoldás a növényi eredetű élelmiszerek arányának növelése az étrendünkben, a növényi alapú élelmiszerek pedig „tálcán kínálják” az életmódunk klímabarát átalakításának lehetőségét. A táplálkozási ismereteink bővítésére pedig mindenképpen szükség van, akár vegyes, akár növényi étrenden élünk. //