Itt a nyári diákmunka-szezon: most kell lépni
Közeleg a nyári szezon, a diákmunka-piac pedig már most élénk mozgásban van: a legnépszerűbb diákmunkákat napok alatt betöltik, miközben a szigorodó EFO-szabályozás miatt a cégek is egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a diákfoglalkoztatás iránt. A Mind-Diák Szövetkezet friss adatai szerint a 2025-ös szezonban az átlagos órabér bruttó 2000 forint körül alakul, ám a legjobban fizető – jellemzően gyakornoki – pozíciókban 3000 forintot meghaladó órabér is elérhető.
Ezek a diákmunkák tarolnak a nyáron
A 2025-ös nyári szezonban továbbra is a kereskedelem, a turizmus és vendéglátás számítanak a diákmunka legnépszerűbb területeinek, ahol a fiatalok előképzettség vagy tapasztalat nélkül is könnyedén el tudják látni a feladataikat. A nyári hónapok közeledtével egyre több a diákmunka-lehetőség például a Balaton környékén: itt nagyrészt strandokon és különböző vendéglátóegységekben kínálnak diákmunkákat és sok esetben szállást is biztosítanak a fiatalok számára. A legnépszerűbb nyári munkák között továbbra is előkelő helyet foglalnak el a fagyi- és bárpultos, a gyorséttermi kisegítő, illetve a pénztáros, árufeltöltő vagy promóter feladatkörök. Emellett a nyaralási szezon beindulásával a szállodák, hotelek, élményfürdők, strandok, rendezvényhelyszínek és a fesztiválok is egyre nagyobb számban keresnek diákmunkaerőt – recepciósként, reggeliztetőként, hostessként vagy animátorként is számos lehetőség kínálkozik a fiatalok számára.
Nyáron beugrós diák, év közben gyakornok – így dolgoznak a diákok egész évben
A 2025-ös nyári szezonban az átlagos diákmunka-órabérek bruttó 1700 és 2500 forint között alakulnak. A minimum továbbra is a mindenkori minimál órabérhez igazodik: ez bruttó 1 672 Ft, középfokú végzettséget, érettségit igénylő munkák esetén pedig 2005 Ft/óra. Ugyanakkor ennek a többszörösét is megkereshetik a diákok, ha például jogosítvánnyal, speciális szaktudással vagy nyelvtudással rendelkeznek.
A gyakornoki pozíciók továbbra is a legjobban fizető lehetőségek közé tartoznak: 25 év alatti fiatalok ezekben a munkakörökben bruttó 2005 és 2500 forint közötti órabérre számíthatnak, amely az szja-mentességnek köszönhetően teljes egészében nettó jövedelemnek számít. Ezen belül a mérnöki és pénzügyi területeken 2000–3000 forintos óradíjak a jellemzőek, míg az IT-szektorban nem ritkák a 3000–4000 forintot vagy azt meghaladó bérek sem, különösen specializált projektfeladatok esetén. Ezzel szemben a könnyű fizikai vagy adminisztratív munkakörökben dolgozó diákok általában 1700–1900 forint közötti órabérre számíthatnak.
2025 júliusától szigorodik az EFO, előtérbe kerülhet a diákszövetkezeti foglalkoztatás
A nyári hónapokban a mezőgazdasági, élelmiszeripari, termelési és logisztikai ágazatokban rendre jelentkezik kapacitáshiány, amelyet a cégek szívesen pótolnak diákmunkaerővel. Az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) azonban egyre kevésbé jelent rugalmas megoldást: 2025. február 1-jétől jelentősen emelkedtek az idényjellegű és alkalmi munkák közterhei – előbbi esetében 69%-kal, utóbbinál pedig 63%-kal nőtt a napi közteher mértéke.
Idén júliustól további szigorítás lép életbe, amely korlátozza az EFO keretében ledolgozható napok számát is: egy munkavállaló évente legfeljebb 120 napot dolgozhat ilyen formában – függetlenül attól, hány különböző munkaadó foglalkoztatja. Ezzel szemben a diákszövetkezeteken keresztül történő foglalkoztatás továbbra is egy költséghatékony, rugalmas és jogszerű alternatívát jelent. „Szövetkezeti keretek között ugyanis nem kell számolni az 5, 15, 90 vagy 120 napos időkorlátokkal és nincs létszámkorlát sem – vagyis a cég méretétől függetlenül bármennyi diák munkavállaló bevonható a munkába” – emeli ki Göbl Róbert, a Mind-Diák Szövetkezet vezetője. Hozzáteszi: a változások hatására várhatóan tovább nő a cégek érdeklődése a diákszövetkezeti foglalkoztatás iránt.
Kevés a lehetőség a 18 év alattiaknak, de a szülők munkahelye megoldást jelenthet
Iskolai szünetekben a 15. életévét betöltött diák is dolgozhat, 16 éves kortól – nappali tagozatosként – pedig tanév közben is lehet diákmunkát vállalni. Fontos tudni azonban, hogy 18 éves kor alatt szülői hozzájárulás szükséges a munkavégzéshez. Bár a 18 év alattiak számára kínált pozíciók száma korlátozott, nyáron pedig különösen gyorsan betöltik ezeket, kevesen tudják, hogy maguk a szülők is hozzájárulhatnak gyermekük elhelyezkedéséhez. Ugyanis sok munkáltató nyitott arra, hogy saját dolgozóinak gyermekei is kapjanak munkalehetőséget a nyári szünidőben, jellemzően könnyen betanítható adminisztratív vagy kisegítő feladatkörökben.
„Ez már csak azért is vonzó megoldás a cégek számára, mert ha szülő munkaadója szerződést köt a diákszövetkezettel, a fiatalokat jelentősen kedvezőbb feltételek mellett foglalkoztathatja: kizárólag a ledolgozott órák után fizet és teljes szociális hozzájárulási adómentességet élvez. Emellett növeli a dolgozók lojalitását és érdemben támogatja a szabadságolások miatt leterhelt csapatokat is”
– hangsúlyozza a Mind-Diák Szövetkezet vezetője. A HR szakember arra is rámutat, hogy ez az utánpótlás-nevelés szempontjából is komoly lehetőséget rejt, hiszen a cégek akár egyetlen nyár alatt is potenciális szakembereket fedezhetnek fel a fiatalok között.
Pályakezdők helyett tapasztalt gyakornokok
A Mind-Diák Szövetkezet tapasztalatai szerint a most munkát vállaló fiatalokra egyre inkább jellemző a tudatos karrierépítés: sokan már nemcsak a zsebpénz vagy a szakmai gyakorlat miatt vállalnak munkát, hanem célzottan olyan állásokat keresnek, amelyek szorosan kapcsolódnak a tanulmányaikhoz vagy jövőbeli terveikhez. „Azok a hallgatók, akik a nyári félévben végeznek, október 31-ig, míg a téli félévben végzők március 31-ig jogosultak arra, hogy diákszövetkezeten keresztül vállaljanak munkát” – emeli ki a diákszövetkezet vezetője. Szerinte ez az időszak ideális belépési pont lehet a munka világába, hiszen a cégek is nyitottabbak a nyári szabadságolások idején, a diákok pedig értékes kapcsolatokra és saját keresetre is szert tehetnek.
„A szövetkezeti foglalkoztatás ráadásul adózási szempontból is előnyös: jóval kevesebb járulék terheli a fizetést, mint egy hagyományos munkaviszonynál, a munkaadó pedig mentesül a bonyolult adminisztráció és a járulékfizetés alól is”
– teszi hozzá a szakértő.
Göbl Róbert szerint az is jól látszik, hogy ma már sok fiatal gyakorlati tapasztalatokkal felvértezve hagyja el az egyetemet, így gyakorlatilag kihagyja a klasszikus értelemben vett pályakezdő időszakot. A tapasztalatok szerint ha egy diák „beválik”, a cégek gyakran már tanév közben is részmunkaidős lehetőséget kínálnak neki, ami sok esetben főállású munkaviszonyhoz vezet.
Kapcsolódó cikkeink
Jön a III. Employer Branding Konferencia – A jövő már jelen?
Az Employer Branding ma már nem csupán HR-eszköz, hanem stratégiai kérdés.…
Tovább olvasom >A Randstad kihirdette az Employer Brand kutatásának eredményeit és díjazta hazánk legnépszerűbb munkáltatóit
A Randstad Employer Brand Research 2025 szerint csaknem minden harmadik…
Tovább olvasom >Csökkent a munkahelyi stabilitásérzet a fiataloknál
Visszaesés látható a dolgozó fiataloknál: a munkahelyüket csak 51 százalékuk…
Tovább olvasom >További cikkeink
Az euróövezetben 2,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak március után áprilisban is
Az euróövezet éves inflációs rátája áprilisban az előzetes becsléssel összhangban…
Tovább olvasom >Üzlet, innováció, kapcsolatépítés: FRUIT LOGISTICA
Töretlen lendülettel és minden eddiginél pozitívabb visszajelzésekkel zárult a világ…
Tovább olvasom >Nőtt a Diageo brit szeszipari cég negyedéves árbevétele
Nőtt a Diageo, a világ egyik vezető prémium italgyártó és…
Tovább olvasom >