ITM-államtitkár: a vásárlókat és a jogkövető vállalkozásokat védi a fogyasztóvédelem megerősítése

Cseresnyés Péter elmondta: a fogyasztóvédelmi törvény kedden megjelent módosítása értelmében augusztus 22-étől a fogyasztóvédelmi hatóság nem csak a fogyasztókkal közvetlen szerződéses kapcsolatban lévő eladókkal szemben léphet fel jogsértés esetén. A szakemberek az ellátási lánc öt szintjét ellenőrizhetik, tehát az üzletek mellett a gyártókat, az importőröket, a raktárakat és a nagykereskedőket is.
Az eddigi ellenőrzési tapasztalatok alapján szükségesnek tartották a jogszabályok módosítását, valamint európai uniós előírásoknak is eleget tesznek – emelte ki az államtitkár.
Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár jelezte, hogy a szavatossági és jótállási előírások változása 2021. január 1-jén lép hatályba, az új rendelkezések az ezután megvásárolt termékekre vonatkoznak, így elegendő felkészülési időt biztosítanak a piaci szereplőknek.
Cseresnyés Péter kifejtette: az új szabályozást indokolja, hogy megváltoztak a kereskedelmi szokások, illetve az ellátási lánc, az ügyeskedők pedig találtak kibúvókat, így a minőségileg nem megfelelő vagy akár veszélyes árucikkeket nem tudta a fogyasztóvédelem megfelelően ellenőrizni. Az államtitkár példaként említette egyebek mellett, hogy az internetes kereskedelemben kibővítették az ellenőrzések hatáskörét és helyszíneit.
Az új szavatossági és jótállási előírásokról az államtitkár elmondta: a változások egyértelművé teszik azt a jelenleg is érvényes előírást, hogy egy árucikk meghibásodása esetén törekedni kell 15 napon belül a javításra.
A január 1-jétől életbe lépő szabályozás szerint ha 15 napon belül nem javítható a termék, erről tájékoztatni kell a fogyasztót, 30 napot meghaladó javítás esetén pedig kötelező 8 napon belül a csere vagy a vételár visszatérítése.
Amikor már elsőre látszik, hogy nem javítható az adott termék, vagy három javítás után ismét meghibásodik, akkor szintén kötelező 8 napon belül a csere, illetve a pénzvisszatérítés, ha a kereskedő nem tudja biztosítani a cserét – mondta.
Cseresnyés Péter felhívta a figyelmet arra, hogy meghatározott termékekre, például a személygépkocsikra, lakókocsira, motorkerékpárokra, segédmotoros kerékpárokra vagy az elektromos kerékpárokra ez a szabályozás nem vonatkozik.
A változások közül kiemelte a jótállási idő értékhatár szerinti növelését. A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállási ideje egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké pedig három év lesz.
A jótállás és a szavatosság kiemelt kezelését indokolja, hogy ezen a területen a fogyasztóvédelmi hatóság elmúlt öt évben lefolytatott ellenőrzései alapján átlagosan az üzletek 45 százaléka jogsértő. A fogyasztóvédelmi hatósághoz érkező évi 30-33 ezer panasz 40 százaléka a jótállással és a szavatossággal összefüggő. A békéltető testületi évi 10-12 ezer ügyből 37 százalék tartozik ebbe a körbe – mondta az államtitkár.
Keszthelyi Nikoletta kifejtette, kedvezőbb a fogyasztók számára, hogy a drágább termékekre hosszabb a jótállási idő. Szintén kedvező, hogy a 10 ezer forint feletti kötelező jótállás hatálya alá eső termékek körét kibővítették, javítás esetén pedig a jótállás időtartama meghosszabbodik azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt nem használhatta.
Kiemelte azt is, hogy a jótállásból eredő jogok érvényesítésénél nem tehető majd feltétellé, hogy a terméket az eredeti csomagolásban juttassa vissza a fogyasztó. A hibák leírásánál rendeletben rögzítették a szakvélemény kötelező tartalmi elemeit, a fogyasztóvédelmi hatóság pedig hatáskört kap a kereskedők és a szervizek közötti kommunikáció ellenőrzésére.
Ugyanakkor a kereskedők számára méltányos változás, hogy ha a fogyasztó a terméket az átadástól számított hat hónapon belül nem helyezteti üzembe, akkor a jótállási határidő kezdő időpontja a fogyasztási cikk átadásának napja – emelte ki a helyettes államtitkár.
Hajnal Zsolt, a Hajdú-Bihar megyei Békéltető Testület elnöke kifejtette, az új szabályozás régóta felmerülő, tisztázásra váró problémákat orvosol, a kereskedőket a minőségi reklamációkezelésre kényszeríti, hozzájárul az alkatrész-utánpótlási hálózatok újragondolásához, a jótállási idő sávossá tétele pedig megfontoltabb vásárlásra ösztönzi majd a fogyasztókat. (MTI)