Ismét romlik a fiatalok foglalkoztatottsága
Háromévi javulás után idén ismét romlik a fiatalok foglalkoztatottsága a világban; elsősorban amiatt, hogy a vártnál hosszabb recesszió sújtja a nyersanyagexportőr feltörekvő országokat, többek között Brazíliát és Oroszországot – írta szerdán kiadott éves jelentésében a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO).
A szakosított ENSZ-szerv azt írta 50 oldalas, Foglalkoztatási és társadalmi kilátások a világban – Trendek a fiatalok körében című kiadványának összefoglalójában: az idén 13 éves mélypontra – 4,2 százalékra – lassul a gazdasági növekedés a fejlődő országokban. Ennek eredményeként emelkedik a fiatalok globális munkanélküliségi mutatója: 13,1 százalékra a 2015-ös 12,9 százalékról.
Ez azt jelenti, hogy az idén félmillióval, 71 milliósra növekszik a fiatal munkanélküliek tömege a világban, azután, hogy 2015-ig 3 év alatt összesen 3 millióval csökkent.
A feltörekvő országokban az előrejelzés szerint idén – a 8 millió főt közelítve – 200 ezerrel nő az állástalan fiatalok száma, ezzel változatlanul 9,5 százalék körül alakul a munkanélküliségi ráta a fiatalok körében. A fejlett országokban a legmagasabb a fiatal munkanélküliek aránya, 2016-ban várhatóan 14,5 százalék (9,8 millió fő), és 2017 végére is csak minimálisan csökken, előreláthatólag 14,3 százalékra.
Az ILO szerint egyre több az úgynevezett „NEET státusú” fiatal, vagyis az olyan, 15 és 29 év közötti, aki nem vesz részt semmilyen iskolai rendszerű vagy azon kívüli képzésben. Az ENSZ-szerv 28 országra kiterjedő felmérése szerint minden negyedik fiatal ide sorolható.
A munkanélküliségi statisztikában nem jelenik meg, de komoly gond a szegénység a dolgozó fiatalok körében: az ILO becslése szerint a feltörekvő országokban 156 millió – dolgozó – fiatal jövedelme nem érte el a 3 dollárt. Ez 38 százalékos arány, miközben a dolgozó felnőttek 26 százaléka él szegénységben.
A fejlett országokban a relatív szegénység kategóriájába sorolják azokat, akiknek ugyan van munkájuk, de jövedelmük nem éri el az országos mediánjövedelem 60 százalékát. Az Európai Unió 28 tagállamában a 25 éven aluliak 13 százaléka tartozott a „relatív szegénységtől fenyegetett” kategóriába, miközben a 25-54 éves korosztálynak kevesebb mint a 10 százaléka. Szintén európai uniós adat, hogy a részmunkaidőben dolgozó fiatalok majdnem harmada szeretne teljes munkaidős állást, míg a határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezők csaknem 40 százaléka dolgozna szívesebben határozatlan idejű munkaviszonyban.
A munkanélküliségre és a szegénységre adott természetes válasz a kivándorlás: 2015-ben szerte a világban több mint 50 millió bevándorló volt 15 és 29 év közötti fiatal.
Az egyes országcsoportok közül az arab világban (Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában) a legmagasabb a fiatalok munkanélkülisége (nagyjából 30 százalék), míg Kelet-Ázsiában a legalacsonyabb a ráta (kicsivel több mint 10,5 százalék).
Érdekesség, hogy miközben Kelet-Európában az idén várhatóan 16,6 százalékra csökken a munkanélküliség a fiatalok körében, Nyugat-Európában eléri a 20 százalékot. Igaz, ezt az adatot lefelé húzzák azok a dél-európai országok – Olaszország, Portugália, Spanyolország -, ahol nagyon sok a fiatal állástalan. Az EU-28-ak átlaga az idei 19,2 százalékról jövőre 18,2 százalékra csökken az ILO jelentése szerint. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
MBH Bank: Alig javult a foglalkoztatottság májusban
Májusban 4 millió 669 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma…
Tovább olvasom >Elégedett a legfrissebb munkaerőpiaci adatokkal a kormány
A magyar foglalkoztatottság Európa élvonalához tartozik, az új intézkedések célja,…
Tovább olvasom >Így alakítja át a munkaerőpiacot az AI-alapú keresés
Az elmúlt években alapvetően változtak meg az emberek információkeresési szokásai:…
Tovább olvasom >További cikkeink
Csaknem 100 milliárd forintból fejlődhet tovább az élelmiszeripar
Megszülettek az első támogatói döntések a komplex élelmiszeripari fejlesztések kapcsán,…
Tovább olvasom >Veszélyben az élelmiszerbiztonság? Magyarország nem támogatja a Mercosur-egyezményt
Komoly aggodalmakat fogalmazott meg Nagy István agrárminiszter az EU és…
Tovább olvasom >Hasít a bevásárlóturizmus
Magyarországon 2024-ben az élelmiszerek ára az uniós átlag 94,8%-át érte…
Tovább olvasom >