Ipsos: A lakosság több mint kétharmada ellenzi a kötelező vasárnapi zárva tartást

Az Ipsos friss felmérése szerint a magyar lakosság a vasárnapokat jellemzően otthon tölti, de közel negyedük a hét utolsó napjára ütemezte eddig az élelmiszer- és háztartási cikkek beszerzését. A felnőtt lakosság több mint kétharmada nem ért egyet a kötelező vasárnapi zárva tartással.

2015. március 15-étől, most vasárnaptól az üzletek nyitva tartásáról szóló törvény értelmében a 200 négyzetméternél nagyobb üzletek vagy azok a kisebb boltok, ahol nem tulajdonos vagy családtag dolgozik, vasárnaponként kötelezően zárva tartanak. Kivételt képeznek ez alól a gyógyszertárak, a vasúti és autóbusz pályaudvarok, repülőterek területén üzemelő boltok, a piacok, a benzinkutak, a vendéglátóhelyek (szálláshelyek, kávézók, éttermek), az idegenforgalmilag frekventált területen található üzletek, a fürdők, múzeumok színházak területén működő üzletek, valamint a pékségek és a virágboltok. Az Ipsos Zrt. 2015. március elején országos reprezentatív kutatást végzett a felnőtt magyar lakosság körében azzal kapcsolatban, hogy az új törvény várhatóan milyen hatással lesz hétvégi tevékenységekre, beleértve a tervezett és nem tervezett bevásárlásokat.

A lakosság jellemzően jelenleg is otthon tölti a hétvégéit: a válaszadók 77 százaléka állította, hogy vasárnaponként olvas, tévézik, más szabadidős tevékenységet folytat otthonában, vagy éppen a családjával szervez programot. A megkérdezettek közel negyede, 22 százaléka szokott vasárnap élelmiszert vagy egyéb háztartási cikkeket vásárolni, 12 százalékuk pedig ekkor nézelődik vagy vásárol ruházati, lakberendezési vagy műszaki boltokban. Az aktív keresők körében több vasárnapi vevőt találunk: közöttük 28 százalék a vasárnaponként élelmiszerboltokban vásárlók aránya, míg tartós fogyasztási cikkeket árusító üzleteket 15 százalékuk látogat ilyenkor. Eltérést láthatunk ugyanakkor a lakóhely típusától függően is: a fővárosban élők mind élelmiszer, mind tartós cikk jellegű termékeket magasabb arányban szereznek be vasárnaponként, míg a községekben élők az átlagosnál kevésbé vásárolnak ezekből.

Részletesebben is megkérdeztük vásárlási szokásaikról azokat, akik eddig vasárnaponként is be-betértek az élelmiszerboltokba. Többségük olyan nagyobb üzleteket látogat, amelyek ezentúl kötelesek lesznek ilyenkor zárva tartani: több mint felük említette a hipermarketeket, 43 százalékuk a nagyobb élelmiszerüzleteket, szupermarketeket, 29 százalék pedig diszkont üzletekben is rendszeresen költ vasárnap. Piacon 7, kisebb boltokban 10 százalékuk intézi a vasárnapi bevásárlást. A vasárnapi élelmiszervásárlások túlnyomó többsége rendszeres, tervezett „túra”: a hét utolsó napján vásárlók 85 százaléka állította, hogy előre megtervezett nagybevásárlást vagy kisebb készletfeltöltést intéz ilyenkor. Megállapítható, hogy a vasárnapi bevásárlás jellemzően nem egy „jaj, most jutott eszembe, hogy nincs otthon tej” helyzet eredménye, hanem tudatosan megtervezett, szükséges elintéznivaló.

Amikor arról érdeklődtünk az élelmiszervásárlást eddig vasárnapra időzítőknél, mostantól miként fogják megoldani ezeket a feladatokat, kétharmaduk válaszolta, hogy elhalasztja azt a hét egy másik napjára (többségük szombatra). Egynegyedük kisebb, vasárnap továbbra is nyitva tartó boltokban tervezi elintézni a szükséges élelmiszerek, háztartási cikkek beszerzését.

A kutatásból megpróbáltunk választ kapni arra is, mivel tölti majd a vasárnaponként felszabaduló idejét a lakosság. A kormányzati kommunikáció fontos eleme volt a törvény várhatóan pozitív hatása a turizmusra és vendéglátásra. Jelenleg a különböző turisztikai és vendéglátóhelyek hétvégi látogatásának gyakorisága meglehetősen alacsony a magyar lakosság körében: a válaszadók kicsivel több, mint egyharmada megy évente legalább egyszer moziba, múzeumba, koncertre vagy színházba. Valamivel több, mint felük kirándul a szabadban évente legalább egyszer, s hasonló az arány az éttermek, kávézók, cukrászdák látogatása esetén is (57 százalék). Fürdőt vagy wellness szállodát 31 százalék látogat legalább egy alkalommal egy évben, míg 58 százalék évente egyszer sem utazik el pihenés céljából. A válaszadók azonban a vasárnap kimaradó vásárlások hatására sem tervezik, hogy gyakrabban végzik a fenti tevékenységeket: mindössze 6 százalékuk gondolja úgy, hogy ezek bármelyikére több időt szán majd a törvény életbe lépése után.

A felnőtt lakosság több mint kétharmada, 68 százaléka inkább nem, vagy egyáltalán nem ért egyet a kötelező vasárnapi zárva tartással. Egynegyedük érzi úgy, hogy az új törvény jelentősen megnehezíti az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek beszerzését, s ez az arány érzékelhetően magasabb, 32 százalék az aktív keresők körében. A válaszadók csak kevesebb, mint fele nyilatkozott úgy, hogy a törvény semmilyen nehézséget nem jelent majd bevásárlásainak megszervezésében. Az üzletek vasárnapi zárva tartásának következményeként 8 százalék gondolja úgy, hogy a törvény bevezetése után teljesen át kell szerveznie a hétvégéit. Bár ez csekély aránynak tűnik, valójában körülbelül 600 ezer embert érint.