Intrum: az európai recesszió a legnagyobb veszély a magyar cégek szerint
A koronavírus-járvány következtében az európai szintű recessziót tartják a legnagyobb, bevételt veszélyeztető tényezőnek a magyar cégek, amelyeknek a kintlévőségek növekvő problémát jelentenek; ugyanakkor a visszaesésre válaszul nem terveznek kiadáscsökkentést – derül ki az Intrum követeléskezelő felméréséből, amelynek eredményeit csütörtökön juttatta el az MTI-nek.
Az Intrum évente készíti el az Európai Fizetési Jelentését, amelyhez az idén 29 európai országban 10 000 vállalattól, Magyarországon 445 cégtől gyűjtött adatokat pénzügyi működésükről február és május között.
A felmérés alapján a válság általános következménye a kifizetések csúszása, attól függetlenül, hogy a megrendelő magánszemély, másik cég, vagy állami szerv. A vállalatok nagy többsége szerint egyértelműen az általános recesszió az oka annak, hogy az ügyfeleik nem tudnak időben fizetni: a magyar cégek 38, az európai vállalatok 31 százaléka szerint ez az elsődleges oka az ügyfeleik fizetési nehézségeinek.
A kutatás szerint az európai cégek 85 százaléka a késedelmes fizetések miatt veszteségeket szenved el, ez jóval magasabb a tavalyi 68 százaléknál. Az első fél évben a cégvezetők 76 százaléka nevezte elképzelhetőnek, hogy ez a bevételkiesés a cég megszűnésével fenyegethet, míg tavaly csak 54 százalék.
A magyar cégvezetők 87 százalékának vezettek bevételkieséshez a kintlévőségei. A felmérés alapján a közelmúltban a cégek több mint felének kellett elfogadnia fizetési haladékot multinacionális vagy kkv ügyfelektől. Az ilyen kérelmekre a magyar cégek 44 százaléka inkább csökkentette az eredeti árat, ami hozzájárul a bevételei csökkenéséhez. Ennek ellenére a magyar cégvezetők az uniós átlag feletti arányban mondták azt, hogy ha az ügyfeleik hamarabb fizetnének, több lehetőségük lenne új munkatársakat felvenni, új technológiai eszközöket bevezetni, vagy új piacokra eljutni.
A felmérés szerint a kiadáscsökkentéssel csak az európai cégek 38 százaléka, a magyar cégeknek pedig alig 29 százaléka élt. Ez utóbbi 20 százalékponttal kevesebb, mint tavaly. Ebben szerepet játszhat az is, hogy sok cég már a koronavírus-járvány első hulláma alatt csökkentette a kiadásait – írták. A magyar cégek körében a leggyakoribb válságkezelési módszer a hitelfelvétel befagyasztása, valamint a létszámstop; 29 illetve 30 százalékos aránnyal. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Lendületben az élelmiszeripar
A kormány célja, hogy a szankciók sújtotta gazdasági helyzetben is…
Tovább olvasom >Bizakodóbbak a cégek
A tavalyi zuhanás után a vállalatok hangulata lassan, de biztosan…
Tovább olvasom >Az áprilisi esés után májusban kissé nőtt a GKI konjunktúraindexe
A GKI konjunktúraindexe májusban ugyan emelkedett áprilishoz képest, de így…
Tovább olvasom >További cikkeink
Nagy István: már most látszanak a pozitív hatásai a kötelező bolti akcióknak
Bár csak rövid ideje van hatályban, hiszen június 1-jén vezették…
Tovább olvasom >CSAOSZ: itt az EPR díjtételek mértékének értékelése, a környezetvédelmi termékdíj tételeinek tükrében
A Magyar Közlöny 81. számában, 2023. június 2-án, az ígért…
Tovább olvasom >A vártnál is több adót szedett be a NAV 2022-ban
Megjelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a 2022-es év legfontosabb…
Tovább olvasom >