Magazin: Innovációs csúcs a személyre szabott táplálkozásról

Új ismeretek és technológiák lehetővé teszik, hogy a kínálati oldal a tömegpiacra kerülő élelmiszereket személyre szabja. Így foglalható össze a lényeg a „Newtrition X” című innovációs csúcskonferenciáról, amelyet az Anuga keretében rendezett Kölnben az északnyugat-németországi élelmiszeripar cégeit tömörítő foodRegio egyesület, októberben.

Mindjárt az elején fejmosáshoz asszisztálhatott a huszonkét országból érkezett közel száz résztvevő. Ugyanis a rendező egyesület „személyre szabott táplálkozás” nevű fókuszcsoportjának elnöke, Michael Gusko, a hamburgi Good Mills Innovation GmbH igazgatója bevezetésként kijelentette: az élelmiszeripartól több bátorságot és erősebb, úttörő szellemet vár el. Hivatkozott arra az általa köztudottnak tartott tényre, hogy a német fogyasztók 73 százaléka már nem hisz az általában érvényes táplálkozási ajánlásoknak. Holott szerinte köztudottak a személyre szabott étkezés előnyei: „Az ipar képviselői általában úgy fogalmaznak, hogy nem akarunk az elsők lenni, de az utolsók sem.”

„Hosszú ideig tartsa egészségesen az embereket”

Dr. Christian Sina professzor, a lübecki egyetem táplálkozásgyógyásza és Ahmed El-Sohemy professzor, a torontói egyetem táplálkozásgenomikai tanszékének vezetője előadásaikban a személyre szabott táplálkozás tudományának aktuális helyzetét járták körül. Christian Sina ismertetett egy tanulmányt, amely meggyőzően igazolja néhány ikerpár megfigyelése alapján, hogy az ikrek hasonló élelmiszer-fogyasztás mellett saját mikrobiomuktól teljesen eltérő vércukorválaszokat mutattak, és súlyuk is különbözőképpen alakult – hasonló élelmiszer-fogyasztás mellett. (A mikrobiom a mikrobák összessége, amelyek velünk, bennünk, rajtunk élnek, táplálnak, védenek, valamint időnként kihasználnak minket.)

Ezért lenne cél a professzor szerint a rétegzett táplálkozás, ami az eltéréseket összefogja egy klaszterben, és az egyes típusoknak megfelelő táplálkozás által ki tudná egyenlíteni.

Ahmed El-Sohemy a gének befolyásáról beszélt. Nemcsak abból a szempontból, ahogy egy ember szervezete élelmiszereket lebont: „Génjeink határozzák meg azt is, melyik élelmiszereket választjuk ki.”

Adatok, genetika, viselkedés, személyiség

A következő blokk címe: „A személyre szabást új technológiák támogatják” André Boorsma, a holland TNO innovációs hálózat szenior kutatója egy digitális platform koncepcióját mutatta be, amely tényekre építve, személyre szabottan ajánl étrendet. Alapját az egészségi állapotra vonatkozó összegyűjtött adatok mellett genetikai tényezők, az egyén viselkedése és személyisége jelentik. Ezeket az adatokat aztán összegyűjtik egy „digitális tudáshálózatba”. Kidolgoznak belőle ajánlásokat, majd azokat harmadik lépésben megvalósítják követő technológia, applikációk, háztartási eszközök, élelmiszer-kereskedelem és táplálkozási szakértők révén.

Roland Napierala, a Miele SmartHome és Michael Haase a koppenhágai PlantJammer részéről bemutattak együttműködésükre egy példát: digitálisan összekapcsolt, személyre vonatkozó koncepciót. A két tudós víziója: összekapcsolni az egész ellátási láncot.

Elbizonytalanodtak a fogyasztók

További példát mutatott be a legnagyobb belga kiskereskedelmi csoporthoz, a Colruyt­hoz tartozó, applikációkat kínáló SmartwithFood részéről Ignace de Nollin. Abból indult ki, hogy napjaink fogyasztói eléggé elbizonytalanodtak az egészséges étkezéssel és élelmiszerek összetevőivel kapcsolatban. Ezért a kereskedelemnek fontos betöltenie vevőszolgálati és iránytű-szerepet is, hogy tudjon tájékoztatni, élelmiszereket pedig személyre szabottan kínálni.

Dr. Simone K. Frey, a berlini székhelyű Nutrition Hub társalapítója az élelmiszerek és a táplálkozás szakértőinek legnagyobb németországi közösségét képviselte. Céljuk a táplálkozással kapcsolatos szakértelmüket vállalatok és szervezetek számára hozzáférhetővé tenni.

Zárásként felhívta a figyelmet a Fogyasztóra, „aki számára az étkezés és az egészség fontosabb, mint korábban bármikor. De a közösségi média és Doktor Google korában növekszik az elbizonytalanodás a tekintetben, hogy mely források megbízhatóak, és melyek nem.”

B. E.