Magazin: Innováció, digitalizáció, generációváltás: ilyen volt a 79. OMÉK

Szerző: Tisza Andrea Dátum: 2019. 11. 14. 07:37

Tizenöt ország nyolcvanötezer látogatója vett részt a szeptember végén megtartott 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron, amely négy napon át mutatta be a magyar agrárium és élelmiszer-gazdaság legjavát. Az idei rendezvény fókuszában az agrárinnovációk, az agrárdigitalizáció, az élelmiszeripar legújabb vívmányainak bemutatása és a generációváltás állt.

Az idei OMÉK közel negyvenezer négyzetméteren, 680 kiállító részvételével zajlott. A vásár ünnepélyes megnyitóján Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta: az OMÉK az anyaországi és a határon túli gazdák ünnepe (ld. keretes írásunk).

A 79. OMÉK vendég országa Marokkó volt, amely az elmúlt évtized agrárfejlesztéseinek köszönhetően Afrika egyik legfejlődőbb mezőgazdasága lett. Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője az OMÉK szerepéről beszélt:


– Sokat kerestük az utóbbi időszakban az OMÉK helyét a hazai mezőgazdasági kiállítási, vásári piacon. Egyre inkább nőtt az ilyen jellegű rendezvények száma, és ebben a változó környezetben kell megtalálnunk az OMÉK jövőjét. A hazai élelmiszer-gazdaság stabilan fejlődik, sokat dolgozik a Minisztérium és az AMC azon, hogy minél több külföldi célpiacra juttassuk el a magyar termékeket. Látva azonban a világgazdasági trendeket, az OMÉK jövőbeli pozíciója vásári és szakmai arca mellett egy regionális, üzleti élelmiszer-expo lehet.

A gazdák jelentik a hazai agrárium szívét-lelkét

A szakmát most először nemcsak az agráripari kis- és középvállalkozások, valamint őstermelők, kistermelők és családi gazdálkodó képviselték, hanem az innovációban és hozzáadott értékben élen járó nagyvállalatok is. Nagy István agrárminiszter záróbeszédében a magyar és a határon túli gazdák szakértelmét, elhivatottságát méltatta.

– A magyar agrárium sikerének a záloga a gazdák szíve és lelke, amely áthatja munkájukat. Ezt látjuk a földjeiken és gazdaságaikban, ezt érezzük és éreztük itt is, felsorakoztatott portékáikban. Ebben van az a többlet, a szív és a lélek, amellyel mi magyarok más országok felé fordulunk és partnerekre találunk. A miniszter hozzátette: még ez a nagyszabású rendezvény sem biztosított elég időt az agrárium sikereinek bemutatására, maradt még megmutatni való a jövőre nézve is.

Élelmiszermentés már másodszor

A vásár zárásának fontos eseménye volt, hogy a kiállítás végén megmaradt, még fogyasztható, bontatlan csomagolású, főként tartós élelmiszereket a kiállítók felajánlhatták a Magyar Élelmiszerbank Egyesület számára, amely rászoruló családoknak, gyermek- és idősotthonoknak juttatta el az összesen 446 kg élelmiszert. Az OMÉK immár másodszor hirdette meg élelmiszer-pazarlás elleni programját, hiszen Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszer végzi a kukában, ami közel harmada az összes megtermelt élelmiszernek.

Hungaricool – innovációval a magyar élelmiszeriparért

Az OMÉK-on zajlott a Spar és az Agrármarketing Centrum közös versenyének, a Hungaricoolnak az eredményhirdetése, is. A magyarországi kiskereskedelemben egyedülálló, új kezdeményezés során az áruházlánc az AMC szakmai támogatásával a legkiválóbb hazai élelmiszeripari innovációkat kereste az egész országból. A pályázat útján kiválasztott nyertes termékek 2020-ban a 34 magyarországi Interspar áruház polcaira kerülnek, valamint az Agrármarketing Centrum szakmai mentorprogramja keretében 2021-ben részt vehetnek egy-egy európai nemzetközi élelmiszeripari kiállításon. (Részletes beszámolónkat és a nyerteseket következő számunkban mutatjuk be.)

Ismét díjazták a legjobbakat az OMÉK-on

A hagyományokhoz híven idén is átadták az OMÉK-díjakat a rendezvényen. A Hagyomány és Innováció Díj az agrárgazdaságban első helyezettje a Kemence Sütőipari Kft. lett. Az Élelmiszeripari Nagydíj első díját a Corn Oil Press Kft. vihette haza Grapoila mustárszószaiért. Az Élelmiszerpazarlás Megelőzéséért Díjat élelmiszer-előállítás kategóriában a PEIBA Termelő és Kereskedő Kft. kapta Pepo Papa tökmagolajáért, míg az Élelmiszerpazarlás Megelőzéséért Díj – Élelmiszer-kereskedelem kategóriájában a Tesco-Global Áruházak Zrt. lett a győztes. (ld. keretes írásunk)

Kapj rá! – kampány a hazai halfogyasztásért

A szakmai programok egyike az AMC „Kapj rá!” standja volt, amely húszezer literes óriás akváriummal, látványkonyhával és kóstoltatásokkal várta a látogatókat. Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) és Magyarország társfinanszírozásával megvalósuló, 2023-ig tartó „Kapj rá!” kampány elsődleges célja a hazai halfogyasztás növelése.

– A Kapj rá! kampány idei megjelenéseinek legjelentősebb állomása az OMÉK, hiszen többek között egy látványkonyhával népszerűsíti a halakat és a halételeket. Tudvalevő, hogy halfogyasztásban európai szinten mi magyarok sereghajtók vagyunk, mindössze 6 kg/fő az éves halfogyasztásunk. A kampány egyik kulcsfontosságú eleme, hogy olyan halételek receptjeit ajánlja a fogyasztók figyelmébe, amelyek könnyen elkészíthetők, egészségesek és változatosak is – mondta el Ondré Péter, az AMC ügyvezetője.

A látogatók olyan fogásokat kóstolhattak a rendezvényen, mint a roston sült süllőfilé halászlé- mártással, a harcsaropogós kapros-fokhagymás tejföllel, vagy a bőrén sült fogasfilé bakonyi mártással. A kampányhoz mobilapplikáció is készült, amely játékos formában, kvízkérdésekkel és ismeretterjesztő tartalmakkal kelti fel az érdeklődést a halfogyasztás iránt, még a fiatalabb korosztály számára is.

Helyesen kell megítélni a mezőgazdaságot

A mezőgazdaságban rejlő karrierlehetőségekről kerekasztal-beszélgetés keretében hallhattak a résztvevők. A konferencia előadói igyekeztek az agráriummal kapcsolatos sztereotípiákat eloszlatni. Mikula Lajos, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) elnöke elmondta: a vidék kommunikációja nem jó, éppen ezért a mezőgazdaság társadalmi megítélése sem olyan, mint amilyennek lennie kellene. Ehhez társulnak tömegkommunikációs szirénhangok, amelyekben az Instagramon és Snapchaten kommunikáló, felületes értékeket valló celebeket tárnak a fiatalok elé, fogalmazott Mikula Lajos.

Gyuricza Csaba
főigazgató
NAIK

A kutatások integrációjának fontosságáról beszélt Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója. Mint elmondta: ma nincs olyan kutatási eredmény, amely ne több tudományterület együttműködése révén jönne létre. Ez indokolta a kutatás integrációját, amely a NAIK esetében olyan formában jött létre, amire a hazai agrár-felsőoktatás is áhítozik. Gyuricza Csaba is egyetértett azzal, hogy a társadalomban nem reális kép él a mezőgazdaságról, azok a fiatalok ugyanakkor, akikben mégis megvan ez, szívesen választják az agrárpályát maguknak.

Egyre népszerűbb az agrárpálya

A munkaerőpiaci helyzetről, azon belül is a fiatalok szerepvállalásáról tartott előadást Rácz Katalin. A NAIK-AKI főosztályvezetője elmondta: míg a nagyobb agrárcégek foglalkoztatása stagnált, a mezőgazdaságon belüli kkv.-szektor egyre több munkavállalót vesz fel, és ez a folyamat nem állt még meg. A pozitív példák között említette ugyanakkor, hogy a diákok körében egyre népszerűbb az agrárpálya, a mezőgépész szakra jelentkezők száma néhány év alatt megduplázódott. A kutatások szerint a már agrárpályán lévő fiataloknak világos jövőképük is van, 40 százalékuk a szakmában akar elhelyezkedni, a fennmaradók nagy része pedig tovább folytatná mezőgazdasági tanulmányait.

Az esemény további részében kerekasztal-beszélgetésen és szakmai előadásokban vitatták meg, hogyan lehet vonzóvá tenni az agrárpályát a fiataloknak. A fórumon elhangzott, hogy az átalakuló munkakörnyezet, a mentori szerepet felvállaló főnök és az anyagi lehetőségek hangsúlyozása is szerepet kaphat a fiatalok motiválásában.

Gyarmati Orsolya – Ipacs Tamás

Kapcsolódó cikkeink