Információs technológia a vendéglátásban

Bagdi Sándor
ügyvezető
UCS RKeepeR

A HoReCa Információs technológia (IT) terület egyelőre nem érzi a gazdasági recessziót – véli Bagdi Sándor, UCS RKeepeR ügyvezetője. – Ez részben az NTAK adatszolgáltatási kötelezettségnek tudható be, illetve, hogy az IT nem csak költséget csökkent, de plusz forgalmat is hoz.

Az r_keeper jelenlegi prioritása – a kötelező adatszolgáltatás mellett persze – a vendégrendelési folyamatok önjáróvá tétele, úgy, hogy a vendég rendeléséhez ne kelljen felszolgáló vagy pultos. Ez költséget csökkent, mert kevesebb felszolgáló vagy kasszás kell, illetve plusz forgalmat hoz, mert mindenki automatikus ajánlást kap kiegészítő termékek vásárlására. Az automatikus rendelés működik gyorséttermi és à la carte üzleti modell mellett, de az online térben is.

Az átlátható üzletmenet és pontos elszámolás mellett a cél a gyors és egyszerű működés, valamint a lehető legtöbb adminisztrációt jelentő folyamat digitalizálása és automatizálása. Ha az ezekhez kapcsolódó munkaerőigényt és -költségeket csökkentettük, akkor az automatikus ajánlások által hozott plusz forgalom már csak hab a tortán. Ha például az önkiszolgáló KIOSK-on a vendég maga rendel a gyorsétteremben, több kasszást megspórol az üzletnek, hiszen a gép biztosan mindennap „bejön dolgozni”, és mindenkinek ajánl még valami pluszt.

Várkonyi Gábor
vezérigazgató
CMO24

– A korszerű éttermi rendszerekkel szemben támasztott legfontosabb elvárás – magyarázza el Várkonyi Gábor, a CMO24 vezérigazgatója –, hogy teljesen eszközfüggetlen módon, a vállalkozások munkáját teljes körűen kiszolgálva működjenek. Ennek megvalósításában óriási szerepe van a felhőalapú rendszereknek, amelyek segítik a support gyors biztosítását és az adatvesztés megakadályozását.

Szinte minden folyamat digitalizálható, ami a szektor egyik jelenleg legnagyobb problémájára is megfelelő választ ad: a hiányzó emberi erőforrás pótlására.

A digitalizáció jelentőségét a nagyobb vendéglátó-vállalkozások már régen felismerték, a kisebbek viszont még teherként élik meg a kötelező bevezetést. De rövid időn belül meg fogják érteni, hogy a havi 1-2 ezer forint költség többszörösen megtérülhet, hiszen az új rendszerektől kapott adatok jócskán megkönnyítik működésüket. Kielemezhetik például, mely időszakokban nincs forgalmuk, hogyan érdemes alakítani a nyitva tartást, és látni fogják a különböző termékek forgalmát, így racionálisan tervezhetik raktárkészletüket – és még sorolhatnám.

– A hazai vendéglátásban nagyon széles a szórás a digitális marketing használatában – állítja Bagdi Sándor. – A szakma fele egyáltalán nem foglalkozik ezzel, maximum a Google Mapsen és a Facebookon jelenik meg egy minimális profillal – pedig egyre több a lehetőség. Mi is számos megoldást kínálunk a digitális ártábláktól, menütől kezdve a törzsvendégkezelésen és automatikus ajánláson keresztül a vendégadatbázis építéséig.

A robotizációnak a magas ár mellett egyelőre a korlátozott funkcionalitás szab gátat, bár minden megoldás érdekes lehet, amivel emberi erőforrást lehet megtakarítani. Virtualizációval a magyar vendéglátásban még nem találkozunk, ez a helyzet szerintem nem is változik a belátható jövőben.

– A jelenkor vendéglátása, illetve akik 2023 után a szektorban maradnak – hangsúlyozza Várkonyi Gábor –, azok számára már elképzelhetetlen lenne, hogy éttermi rendszerek nélkül létezzenek, és ezt nemcsak a kötelező használat, hanem a rendszerből kinyerhető adatok hasznosítása szempontjából tartom fontosnak. Ezek az információk beszédesek a tulajdonos számára, segítik a vezetői döntések meghozatalában.

A robotizáció képes lehet az emberi munka részbeni kiváltására, illetve csökkentésére ott, ahol nélkülözhető a személyes kontaktus. A Metaverzum és a kiterjesztett valóság megjelenése ebben a szektorban, remélem, még várat magára, hiszen a vendéglátóhelyek az emberi kapcsolatokra és a személyes beszélgetésekre, tárgyalásokra, csapatépítésre épülnek. Bízzunk benne, hogy ez így is marad még sokáig. //