Inf­lá­ci­ós csúcs az el­ső ne­gyed­év­ben

A 2006 kö­ze­pén kez­dő­dött gaz­da­ság­po­li­ti­kai for­du­lat erő­tel­je­sen hat a gaz­da­sá­gi fo­lya­ma­tok­ra, s egyút­tal po­li­ti­kai-tár­sa­dal­mi fe­szült­sé­ge­ket okoz – ál­lít­ja a GKI Gaz­da­ság­ku­ta­tó Zrt. 2007-ről szó­ló elő­re­jel­zé­sé­ben. A gaz­da­sá­gi fo­lya­ma­tok ko­ráb­bi trend­je ed­dig há­rom pon­ton mó­do­sult je­len­tő­sen. Szep­tem­ber­től kezd­ve az ál­lam­ház­tar­tá­si hi­ány nö­ve­ke­dé­se le­fé­ke­ző­dött, az inf­lá­ció je­len­tő­sen fel­ug­rott, a re­ál­bé­rek és -jövedelmek ko­ráb­bi gyors nö­ve­ke­dé­se pe­dig csök­ke­nés­be ment át. Ezek­kel a trend­mó­do­su­lá­sok­kal és a kül­ső egyen­súly foly­ta­tó­dó ja­vu­lá­sá­val a ma­gyar gaz­da­ság 2006 má­so­dik fe­lé­ben el­ke­rül­te a fe­nye­ge­tő pénz­ügyi krí­zist. A kon­ver­gen­ciaprog­ra­mot az EU va­la­men­­nyi tes­tü­le­te el­fo­gad­ta.
A gyors és nagy­fo­kú ál­lam­ház­tar­tá­si egyen­súly­ja­vu­lás kény­sze­re mi­att a ma­gyar gaz­da­sá­gi fej­lő­dés jel­le­ge és üte­me 2007-ben át­me­ne­ti­leg el­tér a töb­bi kö­zép-eu­ró­pai or­szá­gé­tól. Ná­lunk az élénk ex­port­ke­res­let stag­ná­ló ha­zai fo­gyasz­tói ke­res­let­tel és bi­zony­ta­lan be­ru­há­zá­si szán­dé­kok­kal ta­lál­ko­zik. A szom­szé­dos or­szá­gok­ban vi­szont több­nyi­re szár­nya­ló bel­föl­di fel­hasz­ná­lás kap­cso­ló­dik egy­be az eu­ró­pai kon­junk­tú­rá­val. Így idén Ma­gyar­or­szá­gon dif­fe­ren­ci­ált és las­súbb lesz a fej­lő­dés, míg a kör­nye­ző or­szá­gok­ban fenn­ma­rad a gyors nö­ve­ke­dés. Az inf­lá­ci­ó­nál for­dí­tott a hely­zet: a mi át­me­ne­ti inf­lá­ci­ós sok­kunk­kal szem­ben a szom­szé­dok­nál las­sul vagy alig gyor­sul az ár­emel­ke­dés. Re­form­ja­ink­kal vi­szont ver­seny­ké­pes­sé­gi előnyt sze­rez­he­tünk.
Ma még bi­zony­ta­la­nul ítél­he­tő meg az üz­le­ti szek­tor re­a­gá­lá­sa a költ­ség­ve­té­si ki­iga­zí­tás­ra. A sta­bi­labb mak­ro­gaz­da­sá­gi fel­té­te­lek ösz­tön­ző­leg hat­nak a kö­ze­pes és a na­gyobb cé­gek rend­kí­vül lany­há­vá vált be­ru­há­zá­si dön­té­se­i­re, tő­ke­szer­ző ké­pes­sé­gé­re. Kér­dé­ses a kis­vál­lal­ko­zás­ok ma­ga­tar­tá­sa, ahol a te­her­nö­ve­ke­dés is je­len­tő­sebb és a ki­szol­gál­ta­tott­ság is na­gyobb.
Az inf­lá­ció ala­ku­lá­sa szem­pont­já­ból az egyik kulcs­kér­dés az üz­le­ti szfé­ra bér­ma­ga­tar­tá­sa. Vár­ha­tó­an a ko­ráb­bi évek trend­je foly­ta­tó­dik mint­egy 7-8 szá­za­lé­kos brut­tó ke­re­set­emel­ke­dés­sel.
Az inf­lá­ci­ós csúcs az el­ső ne­gyed­év­ben 8,5–9 szá­za­lék kö­zött vár­ha­tó, de szep­tem­ber­től már zu­han­hat a ha­vi ár­in­dex, s az év vé­gén 4,5 szá­za­lék kö­ze­lé­ben lesz.
A re­ál­jö­ve­de­lem vis­­sza­esé­se és a 2007 el­ső fe­lé­ben (a ka­mat­adót is fi­gye­lem­be vé­ve) a ne­ga­tív re­ál­ka­mat mi­att a GDP nö­ve­ke­dé­sé­nél vár­ha­tó­an ki­sebb lesz a brut­tó meg­ta­ka­rí­tá­sok nö­vek­mé­nye, így rá­tá­ja is mér­sék­lőd­het. A net­tó meg­ta­ka­rí­tá­si rá­ta vi­szont – a hi­tel­fel­vé­tel las­su­ló di­na­mi­ká­ja kö­vet­kez­té­ben – kis­sé emel­ked­het. A fo­gyasz­tás stag­ná­lá­sa mel­lett a la­kos­sá­gi be­ru­há­zá­sok csök­ke­né­se vár­ha­tó.
A gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dés fő­leg a bel­föl­di ke­res­let csök­ke­né­se mi­att je­len­tő­sen las­sul, és 3 szá­za­lék kö­rü­li le­het. A mun­ka­nél­kü­li­sé­gi rá­ta csak kis­sé – 7,5 szá­za­lék­ról 7,8 szá­za­lék­ra – rom­lik, mi­vel a költ­ség­ve­té­si szek­tor­ból el­bo­csá­tot­tak egy ré­sze nyug­díj­ba vo­nul. Ilyen gaz­da­sá­gi fej­lő­dés ese­tén a pénz­pi­ac ha­zai okok­ból alap­ve­tő­en ki­egyen­sú­lyo­zott ma­rad. Az euró át­lag­ár­fo­lya­ma kb. 252 fo­rint, in­ga­do­zá­si sáv­ja 248–258 kö­zött lesz, az év kö­ze­pé­től to­váb­bi erő­sö­dés va­ló­szí­nű.

A GKI Zrt. prog­nó­zi­sa 2007-re (adatok százalékban)
2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. elő­re­jel­zés
tény ok­tó­ber de­cem­ber már­ci­us
GDP ter­me­lés 104,3 104,1 104,9 104,2 103,9 103 103 103
Eb­ből:
Ipar 101,8 105,9 103,9 104,3 108,6 106 106 107
Épí­tő­ipar 112,7 95,8 103,9 102 96,9 105 103 103
Me­ző­gaz­da­ság 90,2 99,3 154,4 97,6 93,9 102 102 102
Szál­lí­tás és táv­köz­lés 101,7 103,3 105,3 104,4 103,3 104 104 104
Egyéb szol­gál­ta­tás 105,7 104 101,9 104,7 103,3 101 101 100,5
GDP bel­föl­di fel­hasz­ná­lás 106,4 106,1 104,2 101,4 100,5 101 101 101
Eb­ből:
Egyé­ni fo­gyasz­tás 109,8 107,8 103,2 103,8 101,2 100,5 100,5 100,5
Ál­ló­esz­köz-fel­hal­mo­zás (be­ru­há­zás) 110,1 102,1 107,7 105,6 98,2 106 104 104
Kül­ke­res­ke­del­mi áru­for­ga­lom
Ex­port 105,9 108,8 118,4 110,8 116,7 112 112 114
Im­port 105,1 110,1 115,2 105,3 112,6 109 109 111
Fo­gyasz­tói ár­in­dex (elő­ző év = 100) 105,3 104,7 106,8 103,6 103,9 105,8 105,8 106,5
Fo­lyó fi­ze­té­si és tő­ke mér­leg együt­tes egyen­le­ge
– mil­li­árd euró -4,7 -6,4 -6,7 -5,3 -4,8* -4,8 -4,6 -4
– a GDP szá­za­lé­ká­ban -6,6 -8,6 -8,1 -6 -5,4* -5,3 -4,6 -4
Mun­ka­nél­kü­li­sé­gi rá­ta 5,8 5,9 6,1 7,2 7,5 8 8 7,8
Ál­lam­ház­tar­tás kon­szo­li­dált de­fi­cit­je a GDP szá­za­lé­ká­ban (az EU mód­szer­ta­na sze­rint)
9,2 7,1 6,6 7,5 9,5* 6 6 6,5
* GKI Zrt. becs­lé­se For­rás: KSH, 2007: GKI Zrt. elő­re­jel­zé­se