Importot váltanak ki a bogyós gyümölcsöket termelő zalai gazdák
Bogyós gyümölcsöket termelnek fedett ültetvényeken 12 családi gazdaság tulajdonosai a zalai Nagyrécsén; a gazdák eddig 1,2 milliárd forintot fordítottak a termőhelyek beruházásaira, és arra számítanak, hogy az általuk alkalmazott technológiákkal az import gyümölcsöket hamarosan ki tudják majd váltani.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a Mura program miniszteri biztosa a helyszínen szerdán tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a biztosabb piacra jutást segíti, hogy a gazdák különféle hálózatok kialakításával, modern technológiákkal tudnak megfelelő mennyiségű gyümölcsöt termelni.
Hozzátette: a nagykanizsai és a letenyei járás 80 településére kiterjedő Mura nemzeti program első kézzelfogható eredménye a Nagyrécsén megvalósított beruházás. A programnak éppen az a célja, hogy gazdaság- és turizmusfejlesztési ötletekhez adjon segítséget pályázatok formájában, vagy mint ebben az esetben, a vidékfejlesztési pályázatoknál az elbíráláskor plusz pontokkal való hozzájárulással.
Hivekovics Ákos, az egyik őstermelő kifejtette: az öt éve indított együttműködésükkel összesen 65 hektáron 12 családi gazdaság közösen folytat áfonya-, feketeszeder-, málna- és körtetermesztést.
Jelenleg 30 hektáron jégháló alatt termesztenek körtét, 6 hektáros fedett ültetvényen feketeszedret, továbbá hidropóniás, vagyis vödrös módszerrel 4 hektáron málnát és 8 hektáron áfonyát, de ez utóbbi termőterületét rövidesen 15 hektárra növelik. A kereslet a bogyós gyümölcsök iránt egyre növekszik, miközben többségében importból kell beszerezni azokat, az általuk alkalmazott technológiákkal azonban a korai importgyümölcsöket néhány éven belül akár teljesen ki tudják váltani – közölte Hivekovics Ákos.
Kitért arra is, hogy a termelők eddig 1,2 milliárd forintos beruházást valósítottak meg, amelyhez közel 700 millió forint vidékfejlesztési támogatást nyertek. A költségigényes technológiák azonban már most beváltják a reményeket, a hagyományos gazdálkodásnál ugyanis kisebb területen nagyobb mennyiségű és korábban szüretelhető fajtákat tudnak termelni, árujukat jelenleg 4 áruházlánc forgalmazza.
Szamócatermesztéssel is megpróbálkoznak, az általuk tervezett megoldásokkal évente kétszer, áprilisban és októberben szüretelhetnek, vagyis ezzel szintén a behozatalt lehetne csökkenteni.
Kérdésre az őstermelő azt is elmondta: jelenleg a 12 termelő 15 állandó dolgozót alkalmaz, a betakarítás idején pedig 40-50 emberre van szükség. A további fejlesztésekkel évente 5-6 hónapon át 100 embernek tudnak majd munkát adni, de az év másik felében is legalább 20 dolgozóra lesz szükségük. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Ezer vízügyi szakember dolgozik az aszály elleni küzdelemben
Országszerte ezer vízügyi szakember dolgozik az aszály elleni küzdelemben és…
Tovább olvasom >Hazánk újra mentes a magas patogenitású madárinfluenzától
Magyarország ismét madárinfluenzától mentesnek minősül az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) előírásai…
Tovább olvasom >Magyar agrárinformatikai cég hódít Malajziában
Malajziában indult el egy kiemelt zöldmezős agrárberuházás, ahol a magyar…
Tovább olvasom >További cikkeink
EM: tovább folytatódik a visszaváltási rendszer fejlesztése
Az előző év elejétől bevezetett rendszernek köszönhetően 2025 nyarára jelentős…
Tovább olvasom >Lassulás és áremelkedés egyszerre – így alakul a tejpiac nyáron
A tejágazatban egyszerre van jelen a nemzetközi árnövekedés és a…
Tovább olvasom >Újabb probléma hozhat élelmiszer-drágulást
Súlyos következményekkel járhat a latin-amerikai agrárszektorra nézve, ha az Egyesült…
Tovább olvasom >