Importot váltanak ki a bogyós gyümölcsöket termelő zalai gazdák
Bogyós gyümölcsöket termelnek fedett ültetvényeken 12 családi gazdaság tulajdonosai a zalai Nagyrécsén; a gazdák eddig 1,2 milliárd forintot fordítottak a termőhelyek beruházásaira, és arra számítanak, hogy az általuk alkalmazott technológiákkal az import gyümölcsöket hamarosan ki tudják majd váltani.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a Mura program miniszteri biztosa a helyszínen szerdán tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a biztosabb piacra jutást segíti, hogy a gazdák különféle hálózatok kialakításával, modern technológiákkal tudnak megfelelő mennyiségű gyümölcsöt termelni.
Hozzátette: a nagykanizsai és a letenyei járás 80 településére kiterjedő Mura nemzeti program első kézzelfogható eredménye a Nagyrécsén megvalósított beruházás. A programnak éppen az a célja, hogy gazdaság- és turizmusfejlesztési ötletekhez adjon segítséget pályázatok formájában, vagy mint ebben az esetben, a vidékfejlesztési pályázatoknál az elbíráláskor plusz pontokkal való hozzájárulással.
Hivekovics Ákos, az egyik őstermelő kifejtette: az öt éve indított együttműködésükkel összesen 65 hektáron 12 családi gazdaság közösen folytat áfonya-, feketeszeder-, málna- és körtetermesztést.
Jelenleg 30 hektáron jégháló alatt termesztenek körtét, 6 hektáros fedett ültetvényen feketeszedret, továbbá hidropóniás, vagyis vödrös módszerrel 4 hektáron málnát és 8 hektáron áfonyát, de ez utóbbi termőterületét rövidesen 15 hektárra növelik. A kereslet a bogyós gyümölcsök iránt egyre növekszik, miközben többségében importból kell beszerezni azokat, az általuk alkalmazott technológiákkal azonban a korai importgyümölcsöket néhány éven belül akár teljesen ki tudják váltani – közölte Hivekovics Ákos.
Kitért arra is, hogy a termelők eddig 1,2 milliárd forintos beruházást valósítottak meg, amelyhez közel 700 millió forint vidékfejlesztési támogatást nyertek. A költségigényes technológiák azonban már most beváltják a reményeket, a hagyományos gazdálkodásnál ugyanis kisebb területen nagyobb mennyiségű és korábban szüretelhető fajtákat tudnak termelni, árujukat jelenleg 4 áruházlánc forgalmazza.
Szamócatermesztéssel is megpróbálkoznak, az általuk tervezett megoldásokkal évente kétszer, áprilisban és októberben szüretelhetnek, vagyis ezzel szintén a behozatalt lehetne csökkenteni.
Kérdésre az őstermelő azt is elmondta: jelenleg a 12 termelő 15 állandó dolgozót alkalmaz, a betakarítás idején pedig 40-50 emberre van szükség. A további fejlesztésekkel évente 5-6 hónapon át 100 embernek tudnak majd munkát adni, de az év másik felében is legalább 20 dolgozóra lesz szükségük. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
71 százalékkal nőtt a friss tojás importja
Az Európai Bizottság adatai alapján az unió (EU27) tojás- és…
Tovább olvasom >Összefogással nemzetünk egységéért – Búzaszentelő Ünnepséggel indult el az idei Magyarok Kenyere Program
A Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepséggel, közel 400 kárpát-medencei gazdálkodó részvételével nyitotta…
Tovább olvasom >A haltermelésben is szükség lehet vendégmunkásokra a hazai munkaerő hiánya miatt
A halászati ágazatban évek óta megfigyelhető kihívások ellenére 2024 ígéretes…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban
2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605…
Tovább olvasom >Czomba Sándor: 566 mikro-, kis- és közepes vállalkozás részesül kapacitásbővítő támogatásban
A mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat célzó kapacitásbővítő támogatásra 566-an…
Tovább olvasom >ENSZ: világszerte tovább nőtt tavaly az élelmiszer-bizonytalanság
Tovább nőtt az élelmiszer-ellátás bizonytalansága 2023-ban – olvasható az ENSZ…
Tovább olvasom >