Így lesznek finomabbak a halételeink: őshonos magyar halfajok tenyésztését tökéletesítették

Három őshonos  magyar halfajta, a ponty, a süllő és a harcsa tenyésztéstechnológiájának komplex fejlesztését végezte el csaknem egymilliárd forint európai uniós támogatással az ország vezető mezőgazdasági kutatóintézményeit magában foglaló konzorcium – közölte Horváth Ákos projektvezető szerdán az MTI-vel.

A fejlesztések segítségével sokkal hatékonyabbá válik a tenyésztés. (Fotó: Pixabay)

A 2017-2021 közötti időszakban végzett fejlesztés a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program forrásából jutott támogatáshoz. A 987,44 millió forint vissza nem térítendő  támogatás segítségével megvalósult projekt eredményeként a hazai haltermelés és fogyasztás jelentős minőségi javulása érhető el – hangsúlyozták a közleményben. Hozzátették: a tenyésztés technológiájának fejlesztése során az ökológiai és a fogyasztói szempontok érvényesítését egyaránt célul tűzték ki.

Gyorsabb tenyésztés, jobb genetika

A legfontosabb Magyarországon tenyésztett halfaj, a ponty esetében az eddigi hároméves termelési szerkezet helyett rövidebb, kétéves tenyésztési technológiát fejlesztettek ki. Ehhez kiválasztották a genetikailag legmegfelelőbb pontyfajtát, és kidolgoztak egy, a takarmányozáshoz szükséges új receptúrát is. A süllő és harcsa esetében létrehoztak egy mélyhűtött génbankot, ami az adott állományok genetikai tartalékainak megóvására, megőrzésére szolgál. Mindkét halfajtánál fontos szempont volt, hogy alkalmasak legyenek az intenzív rendszerű nevelésre. A projektet induláskor a Szent István Egyetem vezette, majd  több partner egyesülése után jogutódja, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. Tagja volt a Debreceni Egyetem is.

MTI