Így forgathatja fel a munkaerőpiacot az szja-mentesség

Dénes Rajmund Roland

A kismama szövetkezetek szintén rugalmas megoldást jelenthetnének a kisgyermekesek számára, azonban egyes jogértelmezések akadályozzák annak lehetőségét, hogy a gyes-gyed ellátásban részesülő szülők ebben a formában térhessenek vissza korábbi munkahelyükre – hívja fel a figyelmet a Humán Centrum Munkaerő-kölcsönző és közvetítő Kft. vezetője, Dénes Rajmund Roland.

A kormány bejelentése szerint hamarosan az Országgyűlés elé terjesztik azt a törvényjavaslatot, melynek értelmében az édesanyák életük végéig mentesülnek az szja fizetése alól, és ez életkor szerint fog fokozatosan bevezetésre kerülni. 2024 decemberében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 727 700 Ft volt – ezen a bérszinten az adókedvezményben részesülő anyukák havi 109 155 Ft-tal magasabb nettó jövedelemre tehetnek szert. Nem beszélve a vezetői pozícióban dolgozó anyákról, akik – az akár milliós vagy afeletti bruttó fizetés mellett – havonta több százezer forinttal vihetnek többet haza.

Ez a különbség az anyák szja-mentessége és a 25 év alattiak adókedvezménye között

Míg a 25 év alattiak szja-mentessége egy meghatározott összegig érvényes, addig a mostani kormányzati döntés szerint a két és háromgyermekes édesanyák esetében nincs ilyen korlátozás, ráadásul ez egy nagyon széles réteget fed le. Az adókedvezmény mértéke független lesz attól, hogy mennyit keres az anya, valamint fontos változás az is, hogy a meglévő gyermekekre is érvényes lesz az új jogszabály.

 “Ahogyan a 25 év alattiak esetében, itt is arra számíthatunk, hogy a magasabb jövedelmű munkavállalók számára jelentős anyagi támogatással kecsegtető adókedvezmény ösztönözheti az anyák munkába állását, ugyanakkor nem kevés kihívást tartogathat a HR osztályok számára. Ugyanis az anyák számára az anyagiakon felül szintén fontos szempont a rugalmasság, amit önmagában a home office lehetősége nem old meg

– hívja fel a figyelmet Dénes Rajmund Roland, a Humán Centrum HR szolgáltató cégcsoport vezetője. A szakértő szerint ahhoz, hogy valódi támogatást kapjanak az édesanyák, sokkal több részmunkaidős állásra lenne szükség.

Hiába van nagy igény rá, a munkaadók továbbra sem preferálják a részmunkaidőt

A statisztikák azonban arra világítanak rá, hogy Magyarországon a felnőtt munkavállalók (15-64 éves korosztály) mindössze 4%-a dolgozik részmunkaidőben, míg az EU-ban ez az arány 17,8%, azaz több mint négyszeres (!) az eltérés. A nők esetében jelentősebb a részmunkaidős foglalkoztatás, mint a férfiaknál – mind Magyarországon, mind európai szinten. Magyarországon a KSH adatai szerint 2023-ban 146 ezer nő és 80 ezer férfi dolgozott részmunkaidőben (rendre a 15-64 éves foglalkoztatottak 5,8%-a és 2,4%-a). Ez kirívóan alacsony arány például Hollandiához képest, ahol a teljes foglalkoztatottak 63%-át tette ki a részmunkaidőben dolgozó nők aránya, miközben a férfiaknál ez az arány mindössze 24% volt.

„A magyar munkaadók továbbra sem preferálják a főállású részmunkaidős foglalkoztatást, inkább diákokat és nyugdíjasokat foglalkoztatnak részmunkaidőben – mert ez költséghatékonyabb és rugalmasabb alternatívát jelent számukra. Pedig ha a kisgyermekes anyák számára szélesebb körben elérhető lenne a részmunkaidős lehetőség, sokkal könnyebb lenne a visszatérésük – és egyúttal a visszaintegrálásuk – a munkaerőpiacra”

– véli a szakértő.

Egyenlő munkáért, egyenlő bér jár

Dénes Rajmund Roland szerint az sem kizárt, hogy az adókedvezmény további bérfeszültséget szül az egygyermekes, vagy a bármilyen okból gyermektelen nők és a többgyermekes, kedvezményben részesülők között. A szakértő szerint a vállalatoknak – és főleg a HR szakembereknek – kiemelt felelőssége van abban, hogy hogyan kezelik az ebből fakadó feszültségeket.

„Az ajánlat mérlegelésekor fontos figyelembe venni, hogy ezt az adókedvezményt az állam nyújtja, nem pedig a munkáltató. Az ekvivalencia elve továbbra is irányadó: azonos munkáért azonos bér jár, függetlenül a munkavállaló életkorától, családi állapotától, gyermekeinek számától, vagy attól, hogy jogosult-e adókedvezményre. Mégis ez érzékenyen érintheti a gyermektelen vagy egy gyermeket nevelő nőket, akik jogosan érezhetik úgy, hogy azonos mennyiségű és színvonalú munkáért alacsonyabb nettó jövedelmet kapnak”

– hívja fel a figyelmet a HR szakember, külön kiemelve: a feszültségek elkerülése érdekében elengedhetetlen a transzparens bérpolitika és a nyílt kommunikáció a döntéshozók és a HR részéről. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a teljesítményértékelések során a gyermektelen és a többgyermekes munkavállalók egyformán részesüljenek juttatásokban és bónuszokban – függetlenül az állam által nyújtott adókedvezménytől.

A bérszakadékon nem változtat az anyáknak járó szja-mentesség

Az Eurostat legfrissebb adatai azt mutatják, hogy az Európai Unióban a nők átlagosan 12,7 százalékkal kevesebbet keresnek egy munkaórára vetítve, mint a férfiak. Magyarországon a nemek közötti bérszakadék 2023-ban 15,5% volt, ami javulást jelent a 2012-es 20,1%-hoz képest, de még mindig valamivel magasabb az uniós átlagnál.

„A Humán Centrumnál azon az állásponton vagyunk, hogy a szakmai kiválóság nemtől független – ezt viszont a fizetéseknek is tükröznie kell. A nemek közötti bérkülönbség (gender pay gap) problémáját a bruttó bérek kiegyenlítése oldaná meg. Az SZJA-mentesség azonban csak a nettó keresetre van hatással, tehát hosszú távon nem enyhíti a bérkülönbségeket. Valódi megoldást az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének következetes érvényesítése és a bérezési, illetve ösztönzési rendszerek tudatos átalakítása jelentheti. A Humán Centrum cégcsoporthoz tartozó Mind-Diák Szövetkezetnél azt tapasztaltuk, hogy a 25 év alattiaknak járó szja-kedvezmény hatására a munkáltatók nem változtattak a bérpolitikájukon, a béremelések és a bérbesorolások továbbra is a bruttó bér alapján történtek. Erre számítunk az édesanyáknak járó adókedvezmény kapcsán is”

– teszi hozzá.

„Az elképzelhető, hogy az új adókedvezmények hatására egyes cégek inkább a bruttó bérek rögzítésével reagálnak, hogy a nettó bérkülönbség ne növekedjen. Egy direkt módja ennek, hogy az szja-mentességben részesülők bérét befagyasztja a cég – ez az intézkedés azonban tovább növelheti a kialakult bérfeszültséget és a nők- férfiak közötti bérszakadékot”

– mutat rá Dénes Rajmund. A szakértő szerint egy másik lehetséges forgatókönyv, hogy a munkaidő csökkentésével és azzal arányos bércsökkentéssel „kezelik” az adókedvezmény okozta nettó béremelkedést. Ennek egyik jele lehet, ha az intézkedés életbe lépése után jelentősen nő a napi 5-7 órás részmunkaidőben dolgozók aránya.

Kismama szövetkezetek: lehetőség vagy adókiskapu?

A kismama szövetkezetek egy újabb megoldást kínálhatnak azon kisgyermekes anyák számára, akik rugalmas munkavégzést keresnek. A konstrukció lényege, hogy gyes-gyed ellátásban részesülő szülők szövetkezeti tagként, kedvezményes adózás mellett tudjanak munkát vállalni. Az Igazságügyi Minisztériumtól kapott állásfoglalás szerint azonban egy cég a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetén keresztül csak akkor foglalkoztathatja újra korábbi gyeden vagy gyesen lévő munkavállalóját, ha a munkaviszonyt korábban megszüntették, és ezt követően az érintett személy már szövetkezeti tagként látja el feladatait korábbi munkaadójánál. Az állásfoglalás értelmében a fenti jogeset nem megfelelő értelmezése, gyakorlati alkalmazása esetén a kismama szövetkezet nyújtotta adókedvezmények érvényesítése jogsértő lehet.

Dénes Rajmund szerint ez a jogértelmezés éppen azt a lehetőséget korlátozza, amely a kismama szövetkezetek egyik legnagyobb előnye lehetne: hogy az édesanyák gyes-gyed alatt oda térhessenek vissza, ahol korábban is dolgoztak, és ne kelljen egy teljesen új, ismeretlen környezetben helytállniuk. Ez mind az édesanyáknak, mind a munkaadóknak kedvező lenne, hiszen a cégek egy már bevált, tapasztalt munkavállalót foglalkoztathatnának tovább a szövetkezeti foglalkoztatás nyújtotta adókedvezménnyel. A vállalat működését jól ismerő, dolgozni vágyó édesanyák pedig gördülékenyebben térhetnének vissza a munkaerőpiacra, részmunkaidős, rugalmas keretek között.