Így alakulnak a pályakezdő bérek a különböző szektorokban

A felsőfokú végzettségnél sokkal többet számít a megfelelő hozzáállás

Azt a munkaerőpiaci trendet is érdemes figyelembe venni, miszerint számos munkáltató egyre kevésbé tartja fontosnak a felsőfokú végzettséget. Az állásportálokon az elmúlt évek során megfigyelhető volt, hogy a diplomát elváró hirdetések aránya folyamatosan csökkent: 2020-ban az összes hirdetés harmada tartalmazott diplomás kikötést, ez 2022-ben 25 százalékra csökkent, és nagyjából ezen a szinten maradt 2023-ban is, a hirdetések egynegyedében kértek diplomát.

„A felsőfokú végzettség szükséges, de nem elégséges feltétele a későbbi érvényesülésnek. Diákként talán még csak a jövedelem a fő hajtóerő, és később jön a felismerés, hogy milyen nagy jelentősége volt a diákmunkás évek során szerzett valós gyakorlati tapasztalatnak. Sokan ekkor jönnek rá, hogy nem minden a papír: önmagában még nem elég ahhoz, hogy megtalálják a helyüket a karrierpályán, mert az nagyrészt a személyes kvalitásokon múlik. A partnereinknél is azt látjuk, hogy a kiválasztás során sokkal többet nyom a latba a jelölt megfelelő hozzáállása és szorgalma, mint a végzettségek száma vagy típusa”

– emelte ki a Mind-Diák Szövetkezet vezetője, majd hozzátette: a Mind-Diák Szövetkezeten keresztül dolgozó fiataloknál nem egyszer tapasztalta azt, hogy a diákmunkájuk sorsdöntő volt számukra. Volt, akinek megerősítést adott, hogy jó irányba tart, de sokan a munkájuk közben ismerték fel, hogy valójában más pálya illik hozzájuk.

Hova tovább, ha nem vettek fel? Halasztás, felnőttképzés, a soron következő szakra beiratkozás

Ha a diák nem kerül be a kívánt szakra, nem ritka forgatókönyv, hogy inkább a halasztás mellett dönt: dolgozik vagy nyelvet tanul, és később akár újra is érettségizik. Minden egyetemen van lehetőség a halasztásra, ezért nincs veszítenivalója azoknak, akik egy évvel később iratkoznak be a választott szakra. Ez azonban azzal a hátránnyal járhat, hogy elveszítik a diák státuszukat: azzal számolni kell, hogy amint lejár a fiatal diákigazolványának érvényessége, már nem jogosult az ingyenes orvosi ellátásra és a kedvezményes diákbérlet használatára, ezen felül pedig nem vállalhat – a főállásúnál lényegesen kedvezőbb adózású – diákmunkát vagy gyakornoki munkát sem. Az esti vagy levelező tagozatos hallgatókra más feltételek vonatkoznak a kedvezmények terén, azonban ők sem dolgozhatnak diákként, kizárólag a nappali tagozatos diákok (aktív vagy passzív félévesek) élhetnek ezzel a lehetőséggel.

Ezért gyakori eset, hogy az érettségit követően más módon képzik magukat tovább a diákok – például felnőttképzés keretében új szakképesítést szereznek, ami egyben a diák státusz előnyeit is biztosítják számukra. Vagy ha végül nem nyertek felvételt az első helyen megjelölt szakra, akkor beiratkoznak a soron következő helyre, ahova felvették őket. Ezalatt egyrészt megismerkednek a felsőoktatásban működő gyakorlatokkal (Neptun, zh-k, kreditrendszer, stb.), információt gyűjtenek, majd ha mégsem nyeri el a tetszésüket, abbahagyják és a következő évben máshol folytatják a tanulmányaikat. Jó tudni, hogy ezt az első félévben még minden következmény nélkül meg lehet tenni, ugyanis ha egy alapképzésen, mesterképzésen vagy felsőoktatási szakképzésen mindössze egy (aktív) állami ösztöndíjas félévet vesznek igénybe a hallgatók, nem szükséges fizetniük. Ha azonban már kettő vagy több aktív állami ösztöndíjas félév igénybevételét követően szűnne meg a hallgatói jogviszonyuk, az már visszafizetési kötelezettséggel jár (kivéve, ha a megszűnéshez képest egy éven belül új képzésbe kezdenek a diákok).