Idénre 7% körüli visszaesést vár a GKI
A GKI 2020. március közepén egy 3 és egy 7%-os visszaeséssel számoló forgatókönyvet vázolt fel idei előrejelzéseként. A járvány újabb hulláma miatt 2020 szeptemberében a GKI már az utóbbi prognózist tartja életszerűnek, hozzátéve, hogy ennél nemcsak jobb, de rosszabb helyzet is kialakulhat.
A GKI az első félévi 6,1%-os visszaesés után a második félévben 8% körüli visszaesést tart valószínűnek. Ezen belül a harmadik negyedévben (amikor a járvány hatása kisebb volt) a korlátozottan rendelkezésre álló adatok és a GKI konjunktúraindexe alapján inkább 7, a negyedik negyedévben (a magasabb bázis és a járvány hatásai miatt) 9% körüli lehet a GDP-csökkenés mértéke.
A GKI 2021-re – nagy bizonytalanság mellett – továbbra is 4,5%-os bővülést vár, s azt feltételezi, hogy az előző év azonos időszakához képest csak a második negyedévben kezdődik meg a növekedés. A 2019. évi GDP-t feltehetőleg csak 2022-ben éri el a magyar gazdaság. A magyar GDP változása az EU átlagánál várhatóan kissé kedvezőbb, régiós összehasonlításban viszont csak gyenge-közepes lesz.
Túlbecsült béremelés
A gazdaságpolitika a – fő vonásaiban immár egy évtizede létrejött – magyar modell természetének megfelelően reagál a válságra, olvasható a GKI elemzésében. Miközben folyik az egycentrumú, állam- és nem piacközpontú, lojalitásalapú gazdaság- és társadalomirányítás kiterjesztése, az elvileg válságelhárításra fordított pénz politikai szempontú újraosztása; nagyon kevés történt az egészségügy és az oktatás új helyzetre való felkészítése, a válság fő veszteseinek segítése érdekében. A kormány tudomásul vette az általa vártnál sokkal súlyosabb recesszió és egyensúlyromlás tényét, s a finanszírozhatóság érdekében ismét a külföldi eladósodás emelése mellett döntött.
Az idei hivatalos béremelkedés módszertani okokból jelentősen túlbecsült, a valós bruttó béremelkedés így sokkal kisebb, a reálbér-emelkedés minimális lehet. A nyugdíjak reálértéke tavalyhoz képest a nyugdíjprémium kiesése, valamint az inflációnak (a fogyasztási szerkezet változása következtében történt) alulbecslése miatt csökken, a társadalmi juttatások nominálisan stagnálnak, a vállalkozói jövedelmek csökkennek. Így a reáljövedelem 2020-ban 1-2%-kal, a lakosság fogyasztása 2,5%-kal mérséklődik. 2021-ben a bruttó keresetek átlagosan 5% körüli mértékben emelkedhetnek, nagy differenciáltság mellett.
Csúcson az infláció
A pénzügyminiszter augusztusi bejelentése szerint a 2020. évi deficit a GDP 7-9%-a lesz. A GKI reálisnak tartja ezt a prognózist. Mivel a GKI által várt 7%-os visszaesés mélyebb a Pénzügyminisztérium 5,1%-os prognózisánál, a 9% környéki deficitnek van nagyobb esélye. Ennek megfelelően a GDP-arányos államadósság a tavalyi 66,4%-ról 78% körülire emelkedhet, megközelítve a tíz évvel ezelőtti szintet.
A magyar infláció 2020 augusztusában már ismét 3,9%-ra emelkedett, ami a legmagasabb érték az EU-ban, melynek augusztusi átlaga 0,4% volt. A kiugró magyar árindexet elsősorban az élelmiszerárak növekedése és a forint gyengülése magyarázza.
//
Kapcsolódó cikkeink
Októberben 2 százalékra gyorsult az eurózóna inflációja
Éves szinten 2 százalékra gyorsult a fogyasztói áremelkedés az euróövezetben…
Tovább olvasom >Bank360: Bevezeti a kormány az automatikus inflációkövető adóemeléseket
Automatikus adóemelést vezet be több adónál is a kormány. A…
Tovább olvasom >Folyamatosak a vajlopások az áremelkedések hatására
Az orosz gazdaság komoly kihívásokkal néz szembe, mivel az infláció…
Tovább olvasom >További cikkeink
Tovább mélyül a Zalando és az OpenAI együttműködése
A Zalando negyedéves árbevétele 3,6 %-kal 2,8 milliárd euróra nőtt. A…
Tovább olvasom >Érdemes a hazai szárnyasokat választani Márton-nap alkalmából
Idén sem hiányozhat a Márton napi asztalról a libapecsenye. A…
Tovább olvasom >Márton-nap előtt: drágulásra számíthatunk a liba és kacsa esetében?
November 11-én, Szent Márton napján a hagyomány szerint libát illik…
Tovább olvasom >