Idén sem drágul a karácsonyi hal

Dr. Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) elnökségi tagja az Agroinform.hu kérdésére elmondta, hogy noha nyár végéig az időjárás jelentős kihívást okozott az ágazatnak (az aszály miatt például idén a dunántúli völgyzárógátas tómedrek 15-20 százalékát nem tudták vízzel feltölteni), a meleg ősz kedvezett a termelőknek.

„A magasabb hőmérsékletet tartó vízben a pontyok a szokásosnál hetekkel tovább táplálkoztak, így nagyobbra nőttek, egy háromkilós példány pedig a konyhában jóval értékesebb alapanyag, mint két másfélkilós”

– magyarázta a szakember.

A lakosság 80 százalékának karácsonyi asztalán idén is jelen lesz a hal, ennek köszönhetően az éves hazai halfogyasztás 35-40 százaléka karácsonyra koncentrálódik. A magyar haltermelők mind pontyból, mind harcsából és busából képesek bőven fedezni a hazai keresletet. A lehalászás a következő hetekben folyamatos lesz, így már december első napjaitól meg lehet vásárolni a karácsonyi halat – a néhány hetes fagyasztás nem rontja a hal minőségét.

Egy, az Agroinform.hu olvasói körében korábban elvégzett felmérés szerint a családok 80 százalékában kerül hal a karácsonyi asztalra: ilyenkor a halat fogyasztók 85 százaléka pontyot dolgoz fel, de 32 százalékuk harcsát is vásárol a karácsonyi menühöz. Az afrikai harcsa is kelendő ilyenkor (13%), és jó fogy a busa és a lazac (11-11%) is. A halból főként – az esetek 81 százalékában – halászlé készül, de a rántott hal is nagyon népszerű (65%). Roston elkészített vagy grillezett halat a családok 15 százaléka eszik karácsonykor.

A hazai halfogyasztás tekintetében még bőven van tér a fejlődésre: az évi 6,5-7 kilogramm/fő fogyasztás kevesebb mint harmada az EU átlagának. Ráadásul ennek a mennyiségnek mindössze negyedét termelik itthoni tavakban, a többi külföldről származó, jobbára tengerekből származó importtermék. A fogyasztás felfutása az évközi, rendszeres halfogyasztási szokások megerősítésétől remélhető, amire különösen a 40 év alatti lakosság körében mutatkozik nyitottság.

„Magyarországon jelenleg a mintegy 26 ezer hektárnyi vízterület közel háromnegyedén pontyot termelnek. Mind a belföldi igények, mind az exportlehetőségek szükségessé teszik a ponty egyeduralkodó szerepének csökkentését a ragadozó halak (szürke harcsa, csuka, süllő) javára. Mindez egy fokozatos átállást feltételez a következő években, aminek azonban gátat szab a klímaváltozás is: a túlzottan felmelegedő tavakban kevesebb az oldott oxigén, viszont például a süllő oxigénigénye négyszer akkora, mint a pontyé”

– magyarázza Dr. Németh István.

Versenyhátrányban az exportpiacokon

Míg Magyarországon az ökológiai károk után járó kompenzáció mértéke 100 euró/hektár, a közeli országokban (Csehország, Horvátország, Lengyelország) ez a támogatás messze meghaladja a hazai szintet. Ez nagyon komoly versenyhátrányt jelent az exportpiacokon, ezért is van nagy jelentősége a belföldi értékesítésnek, különösen a karácsonyi csúcsszezonban. Ezért, bár mind a takarmány, mind a munkaerő, mind az alap- és üzemanyagok drágulnak, a haltermelők kénytelenek a tavalyi áron szállítani. Ennek az a következménye, hogy az ágazat eddig is alacsony, 4-5 százalék körüli jövedelemtermelő képessége idén 2-3 százalékra csökkenhet.

Dr. Németh István elmondta:

„Ma a hazai halászati ágazat talpon maradásának két fő pillére egyrészt a milliós létszámú horgásztársadalom, amely a horgászszervezeteken keresztül zajló halutánpótlás révén biztosít stabil keresletet, másrészt a tudatos magyar vásárló, aki odafigyel arra, hogy a haltermékek vásárlása során, ha teheti, magyar termelők minőségi árucikkeit helyezze a kosarába.”