Idén is elindultak a búza, a kukorica és a repce fajtakísérletek
A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) idén már tizennegyedik alkalommal indította el az őszi búza és a kukorica felmérését, az őszi káposztarepcét pedig második alkalommal tesztelik az ország különböző termesztési adottságú területein a kisparcellás összehasonlító vizsgálatokat lebonyolító Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) szakemberei.
A NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow-n Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke kifejtette: az okszerű vetőmaghasználat az alapja a sikeres gazdálkodásnak. A termőhelyi adottságoknak leginkább megfelelő szaporítóanyag kiválasztása nem lehetséges összehasonlító kísérletek nélkül – tette hozzá.
Jelezte, hogy néhány hete elvetették a kukoricát, így az őszi búza és az őszi káposztarepce mellett megkezdődött a legnagyobb területen termesztett szántóföldi növény 2021-es posztregisztrációs fajtakísérlete is.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke közölte, hogy 2018-ban csatlakoztak a GOSZ és a VSZT komoly múltra visszatekintő posztregisztrációs fajtakísérleteihez, és jogszabályi felhatalmazás alapján ajánlati fajtalistát állítottak össze a gazdálkodók számára. Idén a NAK beszerzett egy gabona beltartalom-vizsgáló gépet, amely elősegíti a fajtakísérleti eredmények gyorsabb közlését.
Takács Géza, a VSZT elnöke rámutatott, hogy a nemesítési munka folyamatos, évről évre számos újdonság jelenik meg a piacon, így a termelők számára rendkívül hasznos, ha független, objektív mérések alapján tájékozódhatnak egy-egy fajta és hibrid beltartalmi mutatóiról, teljesítményéről.
Az őszi káposztarepce kísérlet kilenc helyszínen kezdődött meg tavaly októberben: Abaújszántón, Eszterágpusztán, Gyulatanyán, Iregszemcsén, Jászboldogházán, Szarvason, Székkutason, Szombathelyen és Tordason összesen 29 fajtát tesztelnek, ezek közül hét korai, húsz pedig középérésű hibrid. Az őszi búza fajtakísérletben szereplő 48 fajtának szintén kilenc helyszín – Abaújszántó, Eszterágpuszta, Iregszemcse, Jászboldogháza, Mosonmagyaróvár (Széchenyi István Egyetem), Mezőfalva, Székkutas, Szombathely és Tordas adott terepet.
Az összesen 46 kukoricafajtát pedig tizenegy helyszínen – Abaújszántón, Bólyban Hajdúböszörményben, Iregszemcsén, Jánoshalmán, Jászboldogházán, Mezőhegyesen, Püskin, Szombathelyen, Székkutason, Tordason – vizsgálják a szakemberek. A kísérletek eredményeiről a három szervezet közös összefoglaló kiadványt jelentet majd meg. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Magyar egyetemi együttműködés segítheti a bogyós gyümölcsök termesztését
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), valamint a Soproni…
Tovább olvasom >Popcornt hívtak vissza a forgalomból nem megfelelő vegyi anyag tartalmú csomagolóanyaga miatt
A csomagolóanyagban határérték feletti vegyületek, úgynevezett PFOA és PFDA prekurzorok…
Tovább olvasom >Tudatosabb konyhával a pazarlás ellen – menütervező kiadvánnyal segíti a Nébih a háztartásokat
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja új, a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Zsugorinfláció: adatbázis indul a kisebb kiszerelésekről
A fogyasztók könnyen hozzáférhető, megbízható és folyamatosan frissülő forrásból tájékozódhatnak…
Tovább olvasom >Támad a Temu: az online diszkontóriás betörne az európai élelmiszerpiacra is
A kínai Temu online piactér az olcsó elektronikai és ruházati…
Tovább olvasom >Így ebédel a magyar – továbbra is húsfogyasztó nemzet vagyunk
Egy friss hazai kutatás feltárta, hogyan (nem) változott a magyar…
Tovább olvasom >