Idén is elindultak a búza, a kukorica és a repce fajtakísérletek
A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) idén már tizennegyedik alkalommal indította el az őszi búza és a kukorica felmérését, az őszi káposztarepcét pedig második alkalommal tesztelik az ország különböző termesztési adottságú területein a kisparcellás összehasonlító vizsgálatokat lebonyolító Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) szakemberei.
A NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow-n Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke kifejtette: az okszerű vetőmaghasználat az alapja a sikeres gazdálkodásnak. A termőhelyi adottságoknak leginkább megfelelő szaporítóanyag kiválasztása nem lehetséges összehasonlító kísérletek nélkül – tette hozzá.
Jelezte, hogy néhány hete elvetették a kukoricát, így az őszi búza és az őszi káposztarepce mellett megkezdődött a legnagyobb területen termesztett szántóföldi növény 2021-es posztregisztrációs fajtakísérlete is.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke közölte, hogy 2018-ban csatlakoztak a GOSZ és a VSZT komoly múltra visszatekintő posztregisztrációs fajtakísérleteihez, és jogszabályi felhatalmazás alapján ajánlati fajtalistát állítottak össze a gazdálkodók számára. Idén a NAK beszerzett egy gabona beltartalom-vizsgáló gépet, amely elősegíti a fajtakísérleti eredmények gyorsabb közlését.
Takács Géza, a VSZT elnöke rámutatott, hogy a nemesítési munka folyamatos, évről évre számos újdonság jelenik meg a piacon, így a termelők számára rendkívül hasznos, ha független, objektív mérések alapján tájékozódhatnak egy-egy fajta és hibrid beltartalmi mutatóiról, teljesítményéről.
Az őszi káposztarepce kísérlet kilenc helyszínen kezdődött meg tavaly októberben: Abaújszántón, Eszterágpusztán, Gyulatanyán, Iregszemcsén, Jászboldogházán, Szarvason, Székkutason, Szombathelyen és Tordason összesen 29 fajtát tesztelnek, ezek közül hét korai, húsz pedig középérésű hibrid. Az őszi búza fajtakísérletben szereplő 48 fajtának szintén kilenc helyszín – Abaújszántó, Eszterágpuszta, Iregszemcse, Jászboldogháza, Mosonmagyaróvár (Széchenyi István Egyetem), Mezőfalva, Székkutas, Szombathely és Tordas adott terepet.
Az összesen 46 kukoricafajtát pedig tizenegy helyszínen – Abaújszántón, Bólyban Hajdúböszörményben, Iregszemcsén, Jánoshalmán, Jászboldogházán, Mezőhegyesen, Püskin, Szombathelyen, Székkutason, Tordason – vizsgálják a szakemberek. A kísérletek eredményeiről a három szervezet közös összefoglaló kiadványt jelentet majd meg. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
A kukoricatermesztés jövedelmezősége a hibridek és a csávázás kiválasztásán is múlik
A magyar kukoricatermesztők sikeressége nagymértékben függ a terméshozam mennyiségétől és…
Tovább olvasom >Újra megjelent a madárinfluenza Csongrád-Csanád vármegyében
Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki Csongrád-Csanád vármegyében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági…
Tovább olvasom >A mentes termékek piacán indítana felmérést a NAK munkacsoportja
Komplex felmérést indít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a mentes termékek…
Tovább olvasom >További cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek –…
Tovább olvasom >