Idén csökken, de 10 százalék fölött marad a munkanélküliség, állítják az elemzők

Idén éves átlagban 10,3-10,5 százalékra csökkenhet Magyarországon a munkanélküliségi ráta – vélekedtek az elemzők, hozzátéve, hogy a ráta tavalyi utolsó negyedévi enyhe emelkedését szezonális hatások és a csoportos létszámleépítések okozták.

A KSH pénteken közölt adatai szerint tavaly éves átlagban 11,2 százalék volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon, 1,2 százalékponttal magasabb a 2009-es értéknél. Az állástalanok száma átlagosan 475.000 volt, 12,8 százalékkal több, mint az előző évben. Tavaly az utolsó negyedévben a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 4,5 százalékkal, 462 ezerre nőtt, 10,8 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezve. Ez a ráta 0,1 százalékponttal magasabb a szeptember-novemberinél, amely 2010 legalacsonyabb értéke volt.

Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője a tavaly év végi rosszabb foglalkoztatási adatok ellenére javuló trendre számít, arra, hogy a foglalkoztatás tovább nő. Optimizmusát arra alapozza, hogy az országszerte indulnak be kisebb-nagyobb munkahelyteremtő beruházások.

Prognózisa szerint a tavalyi 11,2 százalékos átlagos munkanélküliségi ráta idén 10,5 százalékra csökkenhet. Hozzátette: a foglalkoztatás romlását szezonális okok, a kemény tél okozhatta, a január a mélypont e téren, de a munkába állók száma tavasztól újból felfut. Tavaly a munkanélküliségi ráta várakozásainak megfelelően alakult – mondta.

Felhívta a figyelmet, hogy az előző három hónaphoz viszonyítva csökkent ugyan a foglalkoztatás, de az egy évvel korábbihoz képest nőtt, ami javuló tendenciát jelez.

Suppan Gergely kiemelte: nehéz számszerűsíteni, hogy a kormány által meghirdetett Új Széchenyi Terv milyen munkaerő-piaci fellendülést okozhat. Az elemző egyelőre kevésbé optimista a kormány várakozásaihoz képest.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint a munkanélküliségi ráta utolsó negyedéves enyhe emelkedésére egyrészt a közép-kelet-európai hasonló trendek, másrészt az Állami Foglalkoztatási Szolgálat havonta közölt munkaerő-piaci adatai alapján számítani lehetett.

Úgy vélekedett, hogy az állástalanok száma azért nőtt, mert az utolsó negyedévben 4.400-ra ugrott a csoportos létszámleépítés keretében elbocsátott munkavállalók száma, míg a tavalyi harmadik negyedévben csak 2.900 embert érintett leépítés, a megelőző negyedévekben pedig még ennél is kevesebbet. Hozzátette: szezonális tényezők is szerepet játszottak a ráta növekedésében.

A szakértő szerint a következő hónapokban 10,8 százalék körül stabilizálódik a munkanélküliségi ráta, majd a második negyedévtől kezdődően lassú javulás indulhat, amelynek eredményeképpen 2011 végére 10 százalék körüli rátával lehet számolni. Ez azt jelenti, hogy 35-40.000 fővel csökkenhet az állástalanok száma, a munkanélküliségi ráta pedig 2011 átlagában 10,3 százalék lehet.

Török Zoltán hangsúlyozta: sok függ attól is, hogy a februárban bejelentendő kormányzati reformintézkedések hogyan érintik a munka világát, a munkanélküli segélyezés, illetve a különböző jövedelempótló ellátások rendszerét. Kifejtette: fontos kérdés, hogy az állami intézkedések visszaterelik-e a munkaerőpiacon kívül rekedt embereket a munka világába – írja az MTI nyomán az mfor.hu.