Idén 0,5%-os visszaesés és 19%-os infláció várható

A kormányzat várhatóan az eddigieknek megfelelően vonakodva és ellentmondásos módon fog engedni a gazdasági és politikai kényszereknek. Ezzel hosszú távon az EU-transzferek jelentős része elérhető lehet, de veszteségekkel és jelentős késedelmekkel, folyamatos viták közepette. A kormányzat által tett engedmények nem fogják minőségileg átalakítani az egycentrumú, lojalitás- és nem versenyalapú magyar modellt. A magyar gazdaságpolitika inkább csak a látszatok szintjén közeledik az európai piacgazdasághoz, de a külső hiány, a finanszírozási szükséglet változásokat kényszerít ki.

Miközben 2022 első negyedévében a reálkeresetek közel 12%-kal emelkedtek, a negyedik negyedévben 4,1%-kal csökkentek, így az év egészében 2,6%-kal növekedtek. Idén a bruttó keresetek 15% körüli emelkedése és 19%-os áremelkedés esetén 3,5%-os reálkereset-csökkenés várható, a fogyasztás a tavalyi 6%-os növekedés után mintegy 3%-kal csökkenhet.

Az állóeszköz-felhalmozás a tavalyi 2,2%-os bővülés után idén várhatóan 4%-kal csökken, a beruházási ráta azonban továbbra is az EU-n belül az egyik legmagasabb, 28,5% után 27-28% marad.

A magyar gazdaságot 2022-ben a választási élénkítés hajtotta, ez a külső és a belső egyensúly drasztikus romlásában csapódott le. 2023-ban a magyar gazdaság kényszerűen exportvezérelt pályán halad, a belföldi felhasználás, ezen belül a fogyasztás és az állóeszköz-felhalmozás is visszaesik. Termelési oldalon a mezőgazdaság lehet – négy év drámai romlás után – a legdinamikusabb ágazat, melyet az exportorientált ipar követ. A legnagyobb visszaesés az építőiparban, az ingatlanszektorban és a kereskedelemben várható.

2022 szeptembere óta folyamatosan csökken a dolgozók száma: januárig 0,8%-kal. A munkanélküliségi ráta már 2022 júniusa óta emelkedik, a júniusi 3,4%-ról februárra 4,0%-ra. 2023-ban éves átlagban a foglalkoztatás a tavalyi 1,3%-os, előző évhez viszonyított növekedés után idén mintegy 0,3%-kal csökken, a munkanélküliség a tavalyi 3,6%-ról mintegy 4,2%-ra emelkedik.

A tavalyi 14,5%-ról várhatóan 19%-ra emelkedő infláció jóval magasabb a kormány 15%-os prognózisánál, s az év végére sem valószínű az egy számjegyű áremelkedés elérése. A GKI idén éves átlagban a tavalyi 392 után 400 forintos euróra, vagyis 2% körüli gyengülésre számít, továbbra is nagy ingadozások mellett. Különösen az EU-val való megállapodás további csúszásának egyértelművé válása okozhat gyengülést.

A folyó fizetési mérleg deficitje a tavalyi 13,1 milliárd euró után idén mintegy 9 milliárd euróra csökkenhet, a finanszírozási szükséglet pedig 9,1 milliárd euróról 6 milliárd euróra eshet vissza. Ennek fedezése az év során további forrásbevonást igényel, ami sürgeti az EU-való tényleges megállapodást. //

Ez a cikk a Trade magazin 2023.5. számában olvasható