IDEA: átlagosan 10 százalékos drágulás várható a chipsadótól

Elfogadta az Országgyűlés a népegészségügyi termékdíjról szóló törvényt. Egy friss elemzés szerint a teher átlagosan 10 százalékos áremelkedést hozhat az érintett termékkörök esetében, a legnagyobb vesztesek az energiaital-fogyasztók lehetnek, ők ugyanis akár 40 százalékkal is többet fizethetnek a jövőben.

A népegészségügyi termékdíjról szóló törvény meghatározza az adóköteles termékek körét, melyek esetében népegészségügyi termékdíjat kell fizetni. Ezek közé tartoznak az üdítőitalok, az energiaitalok, az előrecsomagolt cukrozott készítmények, a sós snackek, illetve az ételízesítők.

Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) megbecsülte, hogy a hétfőn elfogadott chipsadó hatására mennyivel drágulnak majd az egyes érintett termékek. Az üdítőitalok esetében például 4 százalékos áremelkedés jöhet átlagosan, ez 3,5 milliárd forintos adóbevételt jelenthet a költségvetésnek magatartási hatás nélkül. A csokoládék 6, az édes kekszek pedig 8 százalékkal drágulhatnak az előrejelzés szerint.

A fentieknél jóval nagyobb mértékben, 23 százalékkal emelkedhet a sós snackek ára az IDEA elemzése szerint. Az ételízesítők 38 százalékkal drágulhatnak, az energiaitalokért pedig akár 40 százalékkal is többet fizethetünk az új adóteher hatására. A legtöbb bevételt is az energiaitalok jelenthetik a büdzsének, ez 5,9 milliárdos bevétellel járhat, míg a csokoládék különadója 4,6 milliárdot hozhat a konyhára.

Az IDEA szerint az összes adóbevétel 20-22 milliárd forint körül alakulhat a chipsadóból. „Az utóbbi években folyamatosan értékesítési nehézségekkel küzdő hazai élelmiszeripar széles körére szétterített új adó okozta tehernövekmény (beleértve az adminisztrációs terheket is) nem elhanyagolható” – olvasható az elemzőcég hétfőn megjelent dokumentumában.

„A korábbi adóemelések tapasztalatai alapján a gyártók a fogyasztókkal fizettetik majd meg a termékadóteher legnagyobb részét, különösen a jelentősebben sújtott termékeknél” – vélik az IDEA elemzői.

A szakemberek szerint az továbbra is kérdéses, hogy mire lehet elég a befolyó adóbevétel. A népegészségügyi termékadó az egészségügyi dolgozók bérfejlesztésének szempontjából elhanyagolható költségvetési bevételt hoz. Egy becslés szerint az orvosi alapjövedelem havonta átlagosan nettó százezer, az egyéb egészségügyi dolgozóknál pedig nettó negyvenöt ezer forinttal történő megemeléséhez évente körülbelül 120 milliárd forint többlet költségvetési forrásra lenne szükség. Arányosítva, a 20 milliárd forint körüli termékadó-bevétel az előbbi béremelés-javaslat tizedére lenne elegendő – emelik ki az elemzés készítői – írja az mfor.hu.