Húszmilliárdba kerül a magyar tojástermelőknek az uniós ketrec

A hét végén tartják Siófokon a tojásfesztivált, ahol mindent meg lehet tudni a „legegyszerűbb konzervnek” tartott élelmiszerről. A magyar tojástermelőknek azonban nem sok okuk lehet az ünneplésre: az uniós csatlakozás vesztesének tartják magukat, és sokan csapásként élik meg azt is, hogy 2012-ig húszmilliárdot kell költeni a telepek korszerűsítésére, különben bezárhatnak.

Földi Péter, a Magyar Tojásszövetség alelnöke a Népszabadságnak elmondta, az EU mintegy 353 millió tyúkjának harmada biztos, hogy a régi ketrecében lesz akkor is, ha az Európai Bizottság kitart az átállás eredeti időpontja mellett. Magyarországon is hasonló a helyzet. Az átállás hatalmas összeget emészt fel. De nincs visszaút, jelen állás szerint az állatvédők érvei az erősebbek, így a teljesebb tyúkélet miatti állatjóléti reform következtében az új, tágas ketrecben aktív életük egy éve alatt végre felegyenesedhetnek a tollasok, s kapnak tojófészket, ülőrudat, karomkoptatót, kaparóteret, szóval mindazt, amitől a tyúkok kedvet kapnak a tojásrakáshoz. A ketrec alján, a rácson már kényelmesen álldogálhatnak, nem úgy, mint az eddigi, inkább kalodára emlékeztető, ferde aljzatú, rácsos tákolmányokban, amelyekben fel sem tudnak egyenesedni.

Az állatvédők szerint a változások után talán már elviselhető lesz a tyúkélet. Sok múlik azon is, hogy az Európai Bizottságot sikerül-e újabb haladékról meggyőzni – ha nem, akkor biztos sok tojástermelő nem vállalja a többletköltséget, és felhagy a tyúktartással. A Magyar Tojásszövetség információi szerint áruhiánnyal és a tojás drágulásával járhat a kötelező tyúkketrecváltás. Földi Péter alelnök beszámolt azokról az uniós tapasztalatokról, melyek szerint az új ketrecben tartás a beruházás költségétől függetlenül egy centtel, vagyis több mint két és fél forinttal drágítja egy-egy tojás önköltségét. Az átálláshoz mintegy 20–22 milliárd forintra volna szükség, amelynek forrását ma még nem látják az ágazatban. A növekménybe csak a ketreccserét számolták, de Földi Péter emlékeztetett arra is: ha a tojástermelő nem akarja az állományt csökkenteni, akkor további költségekkel is számolnia kell, hiszen a nagyobb ketrecekhez nagyobb épületre is szükség van – írja a Népszabadság Online.