Húszas évei végére érik pénzügyileg felnőtté a magyar ifjúság

A GfK Hungária Retail Banking Monitor vizsgálatának adatai alátámasztják azt a kézenfekvőnek tűnő feltételezést, miszerint a mai fiatalok többnyire 18 és 23 éves koruk között kerülnek a pénzintézetekkel szorosabb kapcsolatba. A pénzügyi ismeretek megszerzése is egészen erre az életkorra tolódik ki, a középiskolás korosztály az átlagnál sokkal tájékozatlanabbnak érzi magát.

A pénzügyi termékek használatát leginkább a fiatalok élethelyzete és az ebből adódó igények befolyásolják. A kis tinik nagy részének természetszerűleg nincs bankkapcsolata, hiszen 15 éves kor alatt a pénzügyek kezelése leginkább a jellemzően készpénz formájában kapott zsebpénz beosztását és elköltését jelenti. 15-17 éves kor körül sokaknál megjelenik a bankszámla nyitásra vonatkozó igény, ennek fő okai a diákmunka vállalása, illetve a családtól távol folytatott középiskolai tanulmányok finanszírozása.

A bankkapcsolati arányokban komolyabb növekedés a 18. életév körül látható, amikor a felsőfokú tanulmányok elkezdése és a munkakezdés teszi „kötelezővé” a bankszámlavezetést és a bankkártyahasználatot. A bankkapcsolattal rendelkezők aránya 23 éves korra, amikor is az egyetemisták nagy része már munkába áll, eléri a 30-49 éves korosztály átlagát, azaz a fiatalok többsége ebben a korban már bankhasználó ügyfélnek számít.

Pénzügyi ismereteiket az átlagosnál gyengébbnek ítélik a fiatalok
Tekintve, hogy a fiatalok többsége nem rendelkezik banki kapcsolattal és legtöbben pénzügyi témákról sem tájékozódnak, érthető, miért is tekintik a fiatalok saját magukat is tájékozatlannak pénzügyi téren. 15-16 éves korban egyáltalán nem érzik úgy, hogy megfelelő mennyiségű információval rendelkeznének e téren, ám ennél is meglepőbb az a tény, hogy csak 23-24 éves korra érik el a 15-69 éves korosztály körében mért átlagos szintet

A lakosság tájékozottsága sok szempontból hiányos, ezt erősíti, hogy az átlagos magyar ügyfél saját megítélése szerint is inkább tájékozatlan pénzügyi téren. A mostani 25-28 évesek körében a legmagasabb a pénzügyi tájékozottság szintje, ezzel kiemelkednek az átlag banki ügyfelek közül. Mindez reményre is okot adhatna, ám e korosztály is inkább gyenge osztályzatot ad saját pénzügyi felkészültségére. A náluk fiatalabbakról egyelőre nem mondható el, hogy szüleiknél felkészültebbek lennének és tudatosabb döntéseket tudnának hozni pénzügyi termékválasztáskor. Ennek oka lehet, hogy többségük otthonról nem hoz mélyebb ismereteket és orientáló példát sem lát.
Nyitottak, de bizalmatlanok

A GfK Retail Banking kutatása keretében készített egy szegmentációt a hazai banki ügyfelek körében, amely a pénzügyekkel kapcsolatos nyitottság, tájékozottság és a pénzügyi szolgáltatókkal szembeni bizalom alapján különített el csoportokat az ügyfelek körében. A vizsgálat öt szegmenst azonosított a hazai piacon, melyek arányai az egyes életkori csoportokon belül lényeges eltéréseket mutatnak.
Nem meglepő, hogy a pénzügyi témákkal szemben „érdektelenek” aránya a 15-19 évesek körében a legmagasabb, ám az életkor és a bankolók arányának növekedésével párhuzamosan e szegmens aránya folyamatosan csökken. „A „nyitott átlagügyfelek” csoportja az életkor előrehaladtával csökkenésnek indul, a „bizalmatlanok” és a bankokkal szemben „ellenségesek” aránya pedig a tapasztalatok gyarapodásával és a korral emelkedik.

„A leginkább nyitottnak és tájékozottnak tekinthető „pénzügyi szakértő” csoport részaránya csupán minimálisan emelkedik a fiatal felnőttek körében, a 25-28 évesek hatoda tartozik az átlagnál lényegesen szélesebb körű és pontosabb ismeretekkel rendelkező ügyfelek szegmensébe” – mondta el Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. „Mindezek arra engednek következtetni, hogy továbbra is komoly feladatok állnak a hazai piaci és állami szereplők előtt a pénzügyi edukáció terén” – jegyezte meg a szakember.