Húsvéti sonkából bőséges kínálatra és tavalyi árakra számíthatunk

Bár húsvétig még egy hónap hátravan, a gyártók már megkezdték az üzletekbe a füstölt húsok szállítását. Az idén a nagy verseny és a húsfogyasztás visszaesése miatt a tavalyi árakra számítanak a vevők.

Óvatos optimizmussal tekintenek az idei húsvéti sonkaszezon elé a hazai gyártók.  Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke ezekből a termékektől tízmilliárdos forgalmat remél. A szövetség tagvállalataitól származó információ szerint bőséges kínálatra és a tavalyi árakra számíthatnak a vevők. A drágulás ellen szól, hogy a húspiac idén eddig pangott, sőt számottevő fogyasztáscsökkentést tapasztaltak a feldolgozók.

Az év eleji német dioxinbotrány, amelyben a sertéshús is érintett volt, újra csak ráirányította a figyelmet az importhúskészítmények sokszor gyenge minőségére. Az ekkor elrendelt szigorú hazai ellenőrzések viszont bebizonyították, hogy a hazai húskészítmények kifogástalan minőségűek. Mentzel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára elmondta: az Európai Unióba lépésünk időszakára volt jellemző, hogy a környező országok saját szabványai szerint készült, rendszerint gyengébb minőségű termékekkel elárasztották a magyar piacot. Az ünnepi asztalon azután kiderült, hogy az olcsó szlovák kötözött sonka csalódást okozott. Azóta már óvatosabbak lettek a fogyasztók, s a kereskedők is.

A Nielsen piackutató adatai szerint tavaly mintegy 214 milliárd forintért vásároltak Magyarországon húskészítményt. Értékben 3, mennyiségben 4 százalékkal emelkedett a húskészítmények kiskereskedelmi forgalma az előző évhez viszonyítva. A legkeresettebb a főleg párizsit és virslit magában foglaló vörösáru, amelyre az eladott mennyiség 36 százaléka jutott tavaly, ahogyan egy évvel azelőtt is. Második a kolbász 16 százalékkal, utána a sonka, felvágott majd szalonna következik, egyaránt 9 százalékos részaránnyal.

A gyártók és a szakmai szövetségek képviselői már évek óta szeretnék elérni azt, hogy a silány minőségű olcsó termék helyett inkább a garanciával rendelkező márkázottat válasszák. Figyelemre méltó, hogy húskészítményeknél erősödött a gyártói márkák pozíciója. Amíg piaci részesedésük – mennyiséget tekintve tavalyelőtti két hónapos periódusokban 67-71 százalék között mozgott, addig múlt évben már 69-73 százalék között. Ezért is ajánlják az idén a húsvéti termékek vásárlásakor, hogy pontosan beazonosítható gyártótól válasszanak a húsvét jellegzetes készítményei közül. Nem árt pontosan átböngészni a kísérő cédulát, mert abból az is kiderül, hogy miből készült a termék. A húsvéti sonka, igazából gyűjtőfogalom, hiszen sok esetben nemcsak sonka vagy lapocka, hanem tarja, csülök vagy karaj is kerül húsvéti sonkaként az asztalra. Néhány éve a magyar piacon megjelentek a szlovák húsfeldolgozók is, akik más szabvány szerint – olcsóbb húsokból, olcsóbb technológiával – készítették a magyar klasszikus pácolt parasztsonkához hasonló terméket. Az élelmiszerláncok kapva kaptak az alkalmon és az olcsó szlovák sonkával csalogatták a vevőket. Egyébként a készítmények körébe tartozó füstölt termékek árai húsvét tájékán nem emelkednek, ilyenkor inkább az eladott mennyiség növekszik.

A kormány elindítja az agrárforgóeszköz-hitelprogramot, ezt várhatóan a banki termékek április végi elkészülte után vehetik igénybe a gazdálkodók – ismertette tegnap a kabinet döntését Fazekas Sándor. A vidékfejlesztési miniszter elmondta: a 15 milliárd forintos pénzügyi forrást elsősorban takarmányvásárlásra fordíthatják a gazdálkodók. A termelők egymilliótól 50 millió forintig terjedő összeget vehetnek fel, a termeltetők pedig maximum 250 millió forint összeghatárig igényelhetnek kölcsönt. A kamat mértéke 7,5 százalék, a futamidő pedig három év. Emellett döntöttek az agrárforgóeszköz vis maior hitelprogram keretének emeléséről is. Így a korábbi hatmilliárd forinttal együtt most tizenegymilliárd forint áll rendelkezésre. A programban ötéves futamidőre, egy év türelmi idő mellett hatszázalékos kamatra vehetnek fel kölcsönt a gazdák. Az igényelt összeg szántó és legelő esetében hektáronként kétszázezer forint, az ültetvénynél hektáronként félmillió forint lehet. Az állatok esetében a kölcsön mértéke elérheti a 200 ezer forintot – írja a Népszabadság Online.