Hússzövetség: durva élelmiszer-drágulás jön a hazai boltokban

Dr. Kasza Gyula – osztályvezető, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Nagyon fontos lenne a hazai termékeket támogatni, hiszen így a magyar termelőket, gazdákat és vállalatokat támogathatjuk, és az mellett sem szabad elmenni, hogy így a környezetünket is kevésbé terheljük, mivel nem kell országról országra szállítani az élelmiszereket.

Úgy tűnik, hogy a hazai fogyasztók is egyre jobban keresik a magyar termék jelzést, valamint egyre tudatosabbak is, érdeklődnek az áru származása és összetevői iránt. A vásárlási szokásaink ugyanakkor jelentősen megváltoztak, ez különösen igaz a koronavírus-járvány időszakára vonatkozóan. Az, hogy mi vár a termelőkre és a fogyasztókra a következő időszakban, megjósolni sem lehet pontosan, de egy biztos: árakat kell emelni, különben óriási gödörbe kerülhet a húsipar, amiből nem biztos, hogy egyhamar ki tudna mászni.

A hatóság olyan élelmiszereket vett górcső alá, melyekből megfelelő önellátási szinttel rendelkezünk, a 10 legnagyobb forgalmú kiskereskedelmi láncot vizsgálták. A vizsgálatok alapján kiderült, hogy 2020-ban például 70,5%-os volt a hazai termékek aránya, ez 8%-os visszaesés volt 2014-hez képest. A felmérés személyesen történt (előre nem bejelentett módon) az üzletekben. Számos termékkategóriát vizsgáltak, például tojást, mézet, tejtermékeket, csirkemellet, sertéshúst, húskészítményeket, száraztésztát, konzerveket és sok más árut is. A felmérés, mint említettük a 10 legnagyobb forgalmú kiskereskedelmi láncban történt, melyek az Aldi, Auchan, Tesco, CBA, Coop, Lidl, Metro, Penny Market, Real, Spar és Tesco voltak.

Meglepő eredmények születtek

Több mint 40 ezer terméket vizsgáltak meg, a magyar termékek aránya 71,3% volt, 1 %-kal több mint előző évben. A toplista sokak számára meglepő lehet, hiszen az alábbiak szerint alakult:

• Coop (82,2%)
• CBA (78,7%)
• Auchan (73,7%)

A legnagyobb növekedés pedig a Lidl, Aldi és az Auchan esetében volt megfigyelhető. A termékkategóriát tekintve első helyen a friss csirkehús volt, majd ezt követte a tojás és az UHT tej, míg a lista alján a joghurtok, sonkák és sajtok szerepeltek, tehát ezekből importáljuk a legtöbbet. A vizsgálatok során gyakori hiba volt a beazonosíthatatlan származási hely, gyakran találkoztak olyan címkékkel, melyeken alábbi szerepelt: származási hely: EU. De olyan is volt, mikor éppen 2 ország is rá van, ezeken kívül jelölési problémákkal is találkoztak.

Turcsán Tünde – FMCG üzletág igazgató, GfK Hungária Kft.

Turcsán Tünde, a GfK Hungária Kft. FMCG üzletág igazgatója, mint fogalmazott, az utóbbi 2 év nagyon felbódította az életünket, az érzelmi és a vásárlói szokásaink is megváltoztak. A koronavírus-járvány első hullámában jól megfigyelhető volt, hogy sokan maradtak otthon, többet is vásároltak, több élelmiszert vittek haza a családok. Igyekeztek egyszerre megvenni mindent, mondhatni, hogy kevés nagy bevásárlást ejtettek meg a családok, ami azonban probléma volt, hiszen kevesebbszer találkoztak bizonyos termékekkel, így az ez általi „kommunikáció” is akadozott. Mindezek mellé berobbant az online vásárlás is, mely szintén nagyban megváltoztatta a vásárlási szokásokat.

A teljes cikk itt olvasható…