Ismét a bűvös 8 milliárd euró fölött agrárexportunk

 Dr. Szabó Jenő
agrárközgazdász

Jóllehet az import a múlt évben is gyorsabban (6,3%-kal) bővült, mint az export, de a több mint másfélszeres exporttöbblet árnyékában az import a külkereskedelmi mérleg erős pozícióját nem veszélyeztette. Az egyenleg ugyan 180 millió euróval csökkent, de az ország külkereskedelmi mérlegéhez való élelmiszer-gazdasági hozzájárulás (2,9 milliárd euró) így is 29%-át tette ki a nemzetgazdasági külkereskedelmi többletnek. A tavalyi agrárexportunk a 2010. évi agrárkivitelhez viszonyítva 38%-os többletet mutat, ami közelít a 2012-es rekord kiviteli szinthez.

Italok és olajos magvak a bővülés élharcosai

A mezőgazdasági termékkörön belül, a majd félmilliárd eurós exportárbevételt hozó olajos magvak kivitele mintegy 14%-kal nőtt. A 277 millió eurós zöldségkivitel pedig mintegy 6%-os exporttöbblettel zárt, de közel 10%-kal bővült a 337 millió eurós exportot bonyolító élőállat-
kivitel is.

A 2016-os exporttöbblet zömét elsődleges és másodlagos feldolgozású élelmiszeripari termékek adták. Ebben a körben a legjelentősebb tételt képező hús- és vágási melléktermékek kivitele 6, ezen belül a tömeget adó baromfihús exportja 7, a húskészítmények kivitele a kolbász és szalámifélékkel együtt 13%-kal nőtt. Az italok exportja ennél is nagyobb léptékben 19%-kal bővült, melyhez az etilalkohol kivitelének 25%-os bővülése járult hozzá leginkább. A levesporokat, szószokat, fagylalt és jégkrém-készítményeket is magában foglaló, különböző ehető készítmények exportja 4,5, a hús- és halételeké pedig 13,2%-kal bővült.

Megtépázódott a gabona

Leginkább a gabona-termékkör exportja csökkent – értékben és mennyiségben egyaránt. A gyenge 2015-ös kukoricatermés lenyomataként értékelhető, hogy összességében 14%-kal, mintegy 197 millió euróval esett vissza a gabonaexport árbevétele. Visszaesett továbbá kivitelünk az állati takarmány, a gyümölcs és a malomipar termékkörében is.

Részesedési arányait tekintve a jelzett visszaesés kissé megtépázta a gabona-termékcsoport első helyi pozícióját. Az előző évi 17,7%-pontról 15%-pontra csökkent a gabonafélék exporton belüli súlya. A második legjelentősebb termékcsoportot képező élelmiszeripari melléktermékek pozíciója is gyengült, az előző évi 10,8%-ról 9,8%-ra mérséklődött.

Bár az elmozdulás tételes bemutatására ehelyütt nincs mód, de az exportszerkezet főbb arányainak eltolódásából arra következtethetünk, hogy az élelmiszer-gazdasági exporton belül az elmúlt négy évben csökkent a feldolgozatlan és nőtt a feldolgozott termékek aránya.

Maradt az EU-fókusz, ámde…

Agrárexportunk túlnyomó hányada, 83,6%-a az EU belpiacán talált 2016-ban is fizetőképes keresletre. Az előző évhez képest enyhe, 1,3%-pontnyi uniós pozíciócsökkenés ellenére az EU-28-ak piacán, ha szerény mértékben is, de bővült az exportunk.

Az EU-n kívüli piacok azonban egyértelműen erősödtek. A 2015. évi 15,1%-os, EU-n kívüli piaci szerepvállalás 16,4%-ra erősödött. Ezen belül a prímet az EU-n kívüli európai piacok, számunkra tradicionális piacokat képező országai vitték, gondolva itt elsősorban Törökország, Szerbia, Svájc, Ukrajna és Oroszország javuló pozíciójára. Lényeges javulás jegyeit mutatja továbbá a ma már 5,7%-os piaci részarányt elért Ázsia is, Japánnal és Kínával elsősorban.

A legerősebb EU-beli piacunk a teljes exportunk 15,2, az uniós exportunk 18,1%-át felvevő (1,2 milliárd eurós) német piac. Másodikként jegyezhetjük, a teljes exportunk 11,5%-át felszívó román, harmadikként pedig az exportunk 9,5%-át felvevő olasz piacot.