Hungarikum lehet az Egri Bikavér
Az Egri Bikavér hungarikummá nyilvánítását kezdeményezi Nyitrai Zsolt, Eger és térségének fideszes országgyűlési képviselője, miniszteri biztos.
Nyitrai Zsolt szavai szerint az Egri Borvidék jeles terméke megfelel a hungarikum leírásában szereplő meghatározásnak: a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye. Első lépésként a Magyar Értéktár részévé kell tenni az Egri Bikavért, majd ezt követően lehet kezdeményezni a hungarikummá emelését.
Pál Sándor, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke az MTI kérdésére elmondta: bár már korábban is felvetődött az Egri Bikavér hungarikummá történő minősíttetésének gondolata, konkrét lépések nem történtek az ügyben, pedig egy ilyen döntésnek komoly marketingértéke van.
Az elmúlt évben a mintegy 5600 hektáros borvidéken 35 termelő 62,5 ezer hektoliter Egri Bikavért készített. Ebből 62 ezer hektoliter „klasszikus” besorolású bikavér volt, a többi „superior”, illetve „grand superior” minősítést kapott. Az Egri Bikavérek zöme hazai piacon talál vevőre – mondta Pál Sándor. A száraz palackozott vörösborok között egy márkanév alatt az Egri Bikavérből értékesítik a legtöbbet Magyarországon – tette hozzá Tarsoly József egri hegybíró.
Habis László, Eger polgármestere (Fidesz-KDNP) azt emelte ki, hogy minden, a város által kezdeményezett vagy támogatott gazdasági, kulturális, turisztikai fejlesztés valamilyen módon kötődik a borhoz.
Ducsai-Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója beszélt az Egri Borvidéken fejlesztendő területekről is. Ezek sorában említette meg az egységes fellépés erősítését, az Egri Bikavér minőségének javítását, az Egri Csillag népszerűsítését, valamint a kommunikáció javítását.
Kiemelte, hogy az itt megtermelt alapanyag 50 százaléka később már nem „egri” megnevezéssel kerül forgalomba.
Előadásában kifejtette, tavaly közel 650 ezer hektoliter bort exportált Magyarország, ami 77 millió euró bevételt hozott az ágazatnak. Ez literenként 1,19 eurós árat takar. A kivitel 60 százaléka hordós bor volt, zömüket Németországban, Csehországban, Szlovákiában és Angliában értékesítették. Az export 40 százalékát kitevő palackozott termékek 81 százaléka fehérbor volt.
Ducsai-Oláh Zsanett azt is elmondta, hogy a borexportot támogató tárcaközi bizottság szerdai döntése értelmében kiemelt célpontként idén a lengyel piacra fókuszálják az erőforrásokat. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Furmint Február Nagy Kóstoló több mint nyolcvan borászattal
Több mint nyolcvan pincészet kétszáznál is több, furmintból készült borával…
Tovább olvasom >Visszaesett a francia bor- és szeszexport tavaly
Tavaly 15,56 milliárd euró értékben exportált Franciaország bort és szeszesitalokat,…
Tovább olvasom >Komoly gondok vannak a magyar borászatban
A 2024-es év a magyar szőlészet és borászat számára nehéz…
Tovább olvasom >További cikkeink
MBH Bank: A januári inflációs adat után 4,6%-ra emeljük idei inflációs prognózisunkat
A decemberi 4,6%-os év/év alapú áremelkedést követően 2025. januárban 5,5%-kal…
Tovább olvasom >Nem magyar sajátosság a kiugró januári infláció – ekkor fékezhet az áremelkedés
Az év eleji áremelések hatásai egyértelműen megmutatkoznak a legfrissebb inflációs…
Tovább olvasom >Új alapokra helyezi együttműködését Magyarország és a FAO
A magyar kormány és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete…
Tovább olvasom >