Hungarikum lehet az Egri Bikavér
Az Egri Bikavér hungarikummá nyilvánítását kezdeményezi Nyitrai Zsolt, Eger és térségének fideszes országgyűlési képviselője, miniszteri biztos.
Nyitrai Zsolt szavai szerint az Egri Borvidék jeles terméke megfelel a hungarikum leírásában szereplő meghatározásnak: a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye. Első lépésként a Magyar Értéktár részévé kell tenni az Egri Bikavért, majd ezt követően lehet kezdeményezni a hungarikummá emelését.
Pál Sándor, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke az MTI kérdésére elmondta: bár már korábban is felvetődött az Egri Bikavér hungarikummá történő minősíttetésének gondolata, konkrét lépések nem történtek az ügyben, pedig egy ilyen döntésnek komoly marketingértéke van.
Az elmúlt évben a mintegy 5600 hektáros borvidéken 35 termelő 62,5 ezer hektoliter Egri Bikavért készített. Ebből 62 ezer hektoliter „klasszikus” besorolású bikavér volt, a többi „superior”, illetve „grand superior” minősítést kapott. Az Egri Bikavérek zöme hazai piacon talál vevőre – mondta Pál Sándor. A száraz palackozott vörösborok között egy márkanév alatt az Egri Bikavérből értékesítik a legtöbbet Magyarországon – tette hozzá Tarsoly József egri hegybíró.
Habis László, Eger polgármestere (Fidesz-KDNP) azt emelte ki, hogy minden, a város által kezdeményezett vagy támogatott gazdasági, kulturális, turisztikai fejlesztés valamilyen módon kötődik a borhoz.
Ducsai-Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója beszélt az Egri Borvidéken fejlesztendő területekről is. Ezek sorában említette meg az egységes fellépés erősítését, az Egri Bikavér minőségének javítását, az Egri Csillag népszerűsítését, valamint a kommunikáció javítását.
Kiemelte, hogy az itt megtermelt alapanyag 50 százaléka később már nem „egri” megnevezéssel kerül forgalomba.
Előadásában kifejtette, tavaly közel 650 ezer hektoliter bort exportált Magyarország, ami 77 millió euró bevételt hozott az ágazatnak. Ez literenként 1,19 eurós árat takar. A kivitel 60 százaléka hordós bor volt, zömüket Németországban, Csehországban, Szlovákiában és Angliában értékesítették. Az export 40 százalékát kitevő palackozott termékek 81 százaléka fehérbor volt.
Ducsai-Oláh Zsanett azt is elmondta, hogy a borexportot támogató tárcaközi bizottság szerdai döntése értelmében kiemelt célpontként idén a lengyel piacra fókuszálják az erőforrásokat. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Meg kell őrizni a magyar bor forgalmát és hírnevét
Meg kell őrizni a magyar bor forgalmát és hírnevét –…
Tovább olvasom >Kitűnően szerepeltek a 2024-es évjáratú borok a XXI. Synvino Borversenyen
Összesen 400 nevezés érkezett az ország 18 borvidékéről a Syngenta…
Tovább olvasom >Világot átívelő borászati összefogás – bemutatjuk a The Global AVA nemzetközi szervezetet
A kaliforniai Livermore-völgyi Borászati Közösség 2025. február 26-án bejelentette a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Az eurózóna gazdaságának növekedése héthavi csúcsra gyorsult márciusban
Hét hónapja a leggyorsabb ütemű volt az euróövezet gazdasági növekedése…
Tovább olvasom >Hol rontottuk el? A ragadós száj- és körömfájás betegség kapcsán influenszer is felszólalt
A hazai mezőgazdaságot és élelmiszerellátást is befolyásoló ragadós száj- és…
Tovább olvasom >Drágulás és árcsökkenés egyszerre – az árrésstop hatása már az első héten érezhető
Jelentős átrendeződés indult el az élelmiszerárakban a március 17-én bevezetett…
Tovább olvasom >