Hosszú távú génmegőrzést biztosító új épületet adtak át Tápiószelén
A genetikai erőforrások sokféleségének fenntartása, különös tekintettel a mezőgazdasági és élelmezési célú növényekre fontos élelmiszerbiztonsági és nemzetstratégiai kérdés. A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ (NBGK) szerdán átadott új épületében két olyan mélyhűtőkamra telepítése valósult meg, mely megfelelő előkészítést követően 100 évig is képes eltárolni az ott őrzött magmintákat.

Az NBGK működteti az Országos Bázis Tárolót, amely más hazai génbankok magbanki gyűjteményeit őrzi meg biztonsági duplikátumként (Fotó: AM/Vermes Tibor)
Hazánk legnagyobb növényi génbankja, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ részeként több mint 65 éve működik Tápiószelén, s mára a génmegőrzési központok közül a világon az első húsz közé rangsorolják. Itt található az összes hazai növényi genetikai erőforrás 50 %-a, és országban egyedüliként teljeskörű génbanki tevékenységet végez, elsődleges alapfeladata a „génmegőrzés, fajtavédelem”. A csaknem egymilliárd forintból megépült új épület a legmodernebb technológiák alkalmazásával látja el a jövőben feladatait.
Az épületben helyet kapott 1 db átmeneti tároló, 3 db magszárító kamra, és két hűtőtároló is, amelyek ̶ 20 Celsius fokon biztosítják a magok hosszú távú megőrzését
A kamrákban összesen 2440 db láda elhelyezésére nyílik lehetőség, mely az elkövetkező kb. 20 év tárolási feladataira jelent megoldást, valamint segítséget nyújthat a meglévő, felújításra váró kamrákban megőrzött minták logisztikai problémáira. Ezeken kívül az épületben helyet kapott az életképességi laboratórium, a génbanki adminisztrációt ellátó kollégák irodái, valamint a szakmai munkát segítő helyiségek.
Az NBGK nem csak saját maggyűjteményét tárolja, hanem országos koordinációt lát el növényi génmegőrzés területén
Az NBGK működteti az Országos Bázis Tárolót, amely más hazai génbankok magbanki gyűjteményeit őrzi meg biztonsági duplikátumként. Az új génbank biztosítja a jövő nemzedékei számára a hazai GMO-mentes mezőgazdaság alapjául szolgáló, az elmúlt több ezer évben a Kárpát-medencében kialakult növényi genetikai erőforrásokat, ezzel segítve a hazai élelmezésbiztonság megalapozását. A növényi genetikai erőforrások sokféleségének fenntartása, különös tekintettel a mezőgazdasági és élelmezési célú növényekre, világméretű problémává vált az utóbbi időben. Magyarország Alaptörvénye külön rendelkezik a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek védelméről, melyek a nemzet közös örökségét képezik. Fenntartásuk és a jövő nemzedékek számára való megőrzésük nemcsak az állam, mindenki kötelessége.
AM
Kapcsolódó cikkeink
Változásra van szükség a magyar mezőgazdaságban
Változásra van szükség a magyar mezőgazdaságban, a kihívásoknak csak úgy…
Tovább olvasom >Több mint 70 százalékkal esett vissza az őszibarack termésátlaga idén
A kalászos gabonafélék aratása szinte befejeződött 2025. augusztus 13-ig, a…
Tovább olvasom >Kisebb forgalom mellett is nőtt a műtrágya-értékesítésből származó árbevétel
A műtrágya-forgalmazók 783 ezer tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelők…
Tovább olvasom >További cikkeink
OKSZ: A kistelepülések lakosságát sújtja leginkább Lázár rendelete
Újabb intézkedéssel sanyargatja a kormány a vásárlókat, amikor lehetetlenné teszi,…
Tovább olvasom >KSH: júliusban 578 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet
Júliusban a külkereskedelmi termékforgalom aktívuma 578 millió euró volt, 589…
Tovább olvasom >Hogyan kerüljük el a mikroműanyagokat a konyhában?
A Körkörös.hu legfrissebb összeállításában több tippet is közöl arra vonatkozóan,…
Tovább olvasom >