Hosszú szezonra számítanak a kajszitermesztők
A megszokottnál két héttel korábban kezdődött idén a kajszibarack betakarítása a hazai ültetvényeken. Bár a minőséggel egyelőre nincs probléma, a mennyiséget ebben az évben is jelentősen befolyásolták a tavaszi fagyok. A NAK és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint a tavalyi gyenge termésnél jobb, de a 2022-esnél kevesebb termésre lehet számítani.
A szokásosnál korábban, már május második felében megkezdődött a korai fajták betakarítása, ennek köszönhetően az idén minden adott ahhoz, hogy hosszú, elnyúló kajsziszezonban lehet részünk. A tavaszi fagyok ugyanakkor ebben az évben sem kerülték el a hazai ültetvényeket.
Az enyhe tél és korai kitavaszodás miatt a virágzás minden eddiginél korábban indult
A Dél-Dunántúlon már február végén virágba borultak a korai fajták, március közepére pedig gyakorlatilag az egész országban lezajlott a kajszi virágzása. Március második felében azonban megérkezett a lehűlés, ami komoly károkat okozott a Dunántúlon, az ország középső, illetve északi és észak-keleti részében található ültetvényeken. Az április végén bekövetkezett hidegbetörés tovább rontotta a helyzetet, elsősorban Pest, Bács-Kiskun és Borsod vármegyékben, ahol jelentős terméshullást tapasztaltak a kertészek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a FruitVeB közös körképe szerint az idén a tavalyi nagyon alacsony termésnél jobb, de a 2022-es termésnél kevesebb kajszit szüretelhetnek az országban. A termés mennyisége a következő hetek időjárásának függvényében tovább változhat, a becslések szerint azonban 16-18 ezer tonna kajszi betakarítása valószínű. A fagyoktól jobban megkímélt Dunántúlon egyértelműen jobb termést látunk, míg az ország középső és északi részében jelentősebb a terméskiesés. Minőségi problémák egyelőre nem jelentkeztek az ültetvényeken, bár a jégverés, valamint a gombás megbetegedések lokálisan gondot okozhatnak a gazdáknak.
Hazánkban mintegy 5000 hektáron termesztenek kajszibarackot
A legfontosabb termőtájak Pest és Bács-Kiskun vármegyékben, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye (1 100 hektár), Somogy és Tolna vármegyékben összpontosulnak, de Fejér vármegyében is jelentős ültetvények találhatók. Az elmúlt években bekövetkezett drasztikus fagykárok miatt ugyanakkor megállt a korábban elindult termőterület-bővülés; 2013 és 2020 között 4000 hektárról 5700-ra nőtt az ültetvények területe.
Az évről évre jelentkező komoly fagykárok miatt az éves termésmennyiség jelentős szórást mutat
Míg 2018 előtt, évjárattól függően 20 és 35 ezer tonna között mozgott a betakarított mennyiség, 2023-ban például csupán 6-8 ezer tonna kajszi termett az országban. A szakemberek szerint a termésbiztonság elérése érdekében kulcsfontosságú szerepe van a helyes termőhelyválasztásnak, az aktív fagy- és jégvédelemnek és az intenzív termesztéstechnológia alkalmazásának.
NAK/FruitVeb
Kapcsolódó cikkeink
2025. január 1-jétől kötelező feltüntetni a diófélék és szárított gyümölcsök származási helyét
A jövő év elejétől bizonyos diófélék és szárított gyümölcsök csomagolásán…
Tovább olvasom >Új helyszínen várja az érdeklődőket a Nébih Farm
Decembertől megnyitotta kapuját a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) megújult Nébih Farm,…
Tovább olvasom >Tájékoztatót adott ki az ENAR adatok támogatáspolitikai felhasználásról az Agrárminisztérium
Az uniós forrásból finanszírozott állatalapú támogatások esetében elvárás az állatok…
Tovább olvasom >További cikkeink
Master Good, Nestlé Hungária, Tesco Magyarország az idei győztes sorrend
A Trade magazin idén másodszor hirdette meg a Karácsonyi tv-reklámok…
Tovább olvasom >Átadásra kerültek a CO-OP Star idei Ezüstfenyő és Ezüstcsillag díjai
Ahogy minden évben karácsony előtt, úgy idén is, december közepén…
Tovább olvasom >Fogyó cégszámok, tartós félmilliós határ
2024-ben a társas vállalkozások száma várhatóan 12 ezerrel csökken, miközben…
Tovább olvasom >