Honnan tudhatjuk, hogy egy weboldal nem biztonságos?
Naponta valószínűleg több tíz, de akár több száz webhelyet is felkeresünk. Biztosan elolvasunk egy-egy cikket, ellenőrizzük a közösségi média profiljainkat, online nézzük a kedvenc műsorunkat, vagy éppen rákattintunk egy barátunktól kapott linkre. Honnan vehetjük észre, hogy az általunk látogatott oldalak biztonságosak-e, nem pedig az adatainkra vadászó webhelyek?
Az ESET szakértői összegyűjtötték, mire érdemes figyelni, hogy könnyen felismerjük a különbséget a biztonságos és a csaló weboldalak között.
Homoglifa, avagy elgépelt URL-ek és kétértelmű karakterek
A homográf típusú támadások a kiberbűnözők leggyakoribb megtévesztő taktikái közé tartoznak. Ennek lényege, hogy a hamis weboldalakat olyan domain neveken regisztrálják, amelyek nagyon hasonlítanak ismert, megbízható oldalakéhoz, ezek pedig kinézetre összetéveszthető karaktereket tartalmaznak. Ilyen például az, ha a „microsoft.com” helyett „rnicrosoft.com”-ot használnak, ahol az „m” betűt „rn” karakterekkel helyettesítik. Előfordulhat az is, hogy az „o” betű helyett a görög eredetű omicront, azaz „o”-t használják a domain névben: itt például a „facebook.com” címben a második „o” helyére az omicron lépett, ám kinézetre szinte nincs is különbség.
Az első verzió „o” betűje helyett a második már omicront használ.
Ide kapcsolódik az úgynevezett „typosquatting”, vagyis a szándékos elírással történő megtévesztés is, ahol a támadók népszerű weboldalak neveihez nagyon hasonló domain neveket regisztrálnak, például „google.com” helyett „gogle.com” vagy „gooogle.com” címeket. Érdemes megemlíteni, hogy a példában szereplő, tévesen írt változatokat a Google biztonsági okokból megvásárolta, így ezek szerencsére automatikusan átirányítanak az eredeti oldalra, azonban még így is sokféle hamis változat bukkanhat fel. A hamis oldalak általában megtévesztésig hasonlítanak az eredetire, ezért legyünk nagyon óvatosak, és mindig ellenőrizzük, hogy tényleg a helyes oldalon járunk-e. Szerencsére több olyan biztonsági programot is találunk, amelyek felismerik a homográf támadásokat, és figyelmeztetnek, ha egy gyanús weboldalt próbálunk meg elérni.
Rosszindulatú webhelyek ellenőrzése
Ma már számos megoldást találunk arra, hogy egy weboldal hitelességét ellenőrizni tudjuk. A Google Biztonságos Böngészés felületén lehetőségünk van az adott weboldal URL címének beillesztésével ellenőrizni, hogy a keresett webhely biztonságos-e.
Egy másik hasonló felület a VirusTotal URL ellenőrzője, amely elemzi a webhely címét, és összeveti több tucat felsőkategóriás víruskeresővel, illetve webhely-szkennelő eszközzel, így igen pontos adatokat tud adni nekünk arról, ha esetleg mégis rosszindulatú felülettel van dolgunk.
Hiányzó adatvédelmi szabályzat – árulkodó jel lehet
Ha bizonytalanok vagyunk egy oldal hitelességét illetően, mindig ellenőrizzük, hogy a felületen található-e adatvédelmi szabályzat. Az adatvédelmi törvények értelmében ugyanis minden weboldalnak rendelkeznie kell olyan szabályzattal, amelyben elmagyarázzák, hogyan védik és kezelik a felhasználók személyes adatait.
Ha egyáltalán nem találunk erre vonatkozó információkat a honlapon, úgy joggal kérdőjelezhetjük meg az adott weboldal megbízhatóságát.
Elérhetőségek – erre is szükség lehet
Minden törvényes vállalatnak, amely kapcsolatot szeretne fenntartani az ügyfelekkel, el kell helyeznie az elérhetőségeit a weboldalán. Ez lehet egy kapcsolatfelvételi űrlap, telefonszám vagy közvetlen e-mail cím. Ha viszont nem találunk semmit, az már önmagában is gyanús, ahogyan az is, ha a megadott telefonszám huzamosabb ideig nem kapcsolható, vagy olyan személy veszi azt fel, aki egyáltalán nem tűnik illetékesnek. Ilyen esetekben érdemes elgondolkodnunk azon, hogy itt esetleg csalással van dolgunk.
„S” betű a HTTPS-ben
Egy széles körben elterjedt módszer a weblapok biztonságának ellenőrzésére a HTTPS protokoll vizsgálata. A HTTPS-t gyakran a biztonság kulcselemeként tartják számon, a valóság azonban ennél árnyaltabb. Valójában ez a protokoll csak azt biztosítja, hogy a webszerver és a felhasználó böngészője közötti kapcsolat titkosított, azaz védettséget nyújt a lehallgatástól.
Nem ad választ azonban arra a kérdésre, hogy bár a webhelyhez titkosított kapcsolaton keresztül csatlakozunk, valóban egy hivatalos weboldalon vagyunk-e, vagy csak egy hamis, adathalász verzióba botlottunk.
Manapság a számítógépes bűnözők ugyanolyan könnyen szerezhetnek érvényes SSL / TLS tanúsítványt a hamis webhelyeikhez, mint egy törvényes vállalkozás.
Kapcsolódó cikkeink
Kiberbiztonság = üzleti érdek
A digitalizáció mindennapjaink szerves részévé vált, ám a technológiai fejlődés…
Tovább olvasom >Offline és online – kéz a kézben
Az online és offline csatornák összehangolása egyre inkább elvárás a…
Tovább olvasom >Ez a világ 10 legbiztonságosabb városa turisták számára
A Forbes Advisor legfrissebb felmérése szerint Szingapúr a világ legbiztonságosabb…
Tovább olvasom >További cikkeink
Visszafogott év után erős az ünnepi szezon
Az online vásárlók 74%-a, mintegy 3,1 millió fő készül az…
Tovább olvasom >Régiók harca: ezek a legnépszerűbb ételek a magyarok szerint
Mexikói ételekből az országos átlag ötszöröse fogy Debrecenben, míg Szeged…
Tovább olvasom >Vállalkozásra szabott csarnokok segítik a KKV-k fejlődését és növekedését
A RaktárAD belga-magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező logisztikai fejlesztő új fejezetet…
Tovább olvasom >