Hollósi Dávid: Megállhat az áremelkedés, de nem lesznek olcsóbbak az élelmiszerek

Az import is felhajtja az árakat

„A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számos alapanyagot külföldről szerez be, amelyek jelentősen drágultak a közelmúltban, ez szintén megjelent az árakban”

– mutatott rá.

Szintén árfelhajtó hatással bírt a bolti forgalomban megjelenő túlfűtött kereslet. A lakosság a koronavírus-járvány alatt kevesebbet költött, az egészségügyi korlátozások feloldásával azonban visszatértek a boltokba az emberek. A költések tankjába ráadásul jókora üzemanyagfröccsként szolgáltak az állami támogatások, visszatérítések. Az így kapott pénzt pedig elsőként mindig élelmiszerre költi a lakosság – fejtette ki a szakértő.

Hollósi Dávid szerint a magyarok az elmúlt több mint tíz évben hozzászoktak a megfizethető élelmiszerekhez. Nyolc-tíz évenként azonban jön egy árrobbanás – jelenleg ezt a korszakot éljük.

A magyar élelmiszeripar ráadásul még nem elég hatékony, jobban sújtja az önköltségek emelkedése. A hazai gazdaságban mindemellett magas az áfakulcs, plusz vannak egyedi adótételek, így az áremelkedés is nagyobb volt.

Várakozásaink szerint az áremelkedés március környékén tetőzhet, ettől kezdve mérséklődhet, ami részben a bázishatások eredménye is

– osztotta meg várakozásait a szakértő.

„A termeléshez szükséges alapanyagok, köztük a gáz, a műtrágya, a gázolaj és a gabona ára csökken, az árutőzsdéken újra a 2021 végi árfolyamokat látjuk. Ez megmutatkozik majd a bolti árakban is, de nem egyik napról a másikra. Arra viszont nem számítunk, hogy az élelmiszerek tömegével olcsóbbak lesznek, persze előfordulhatnak kivételek, akciók, ahogy azt például a vaj vagy egyes tejtermékeknél láttuk”.

Az élelmiszervásárlás szempontjából mindig fontos kérdés a reálbérek alakulása, ha ez utoléri az áremelkedést, ismét kisebb anyagi terhet jelent majd boltba járni – húzta alá.